Az egyik leggyakoribb pintyfélénk. Többnyire állandó, de télen kóborolhat. Ilyenkor gyakran keresi fel a madáretetőket más pintyfélékkel és magevő madarakkal vegyes csapatokban. Az északi populációkból sok egyed hazánkban tölti a telet. A kifejlett madarak gyommagvakkal, olajos termésekkel táplálkoznak. A fiókák tápláléka változatosabb, a magvak mellett hernyókat, ormányosbogarakat is fogyasztanak.
Élőhelye, költése:
Kedvenc fészkelőhelyei a fenyvesek, de elegyes erdőkben, ligeterdőkben, kertekben, parkokban is szép számban költ. A hegyvidéki élőhelyeket nem kedveli. Évente két fészekaljat nevel. Fészkét a fa törzséhez közel építi, melyhez vékony gyökereket, fűszálakat, tollakat és pihéket használ fel. 5-6 tojást rak, melyeken a tojó kotlik, a hím pedig a tojó etetését végzi és énekével őrzi a revírt.
Hím zöldike
Tojó zöldike
Előfordulás és állományainak helyzete
Hazai fészkelő-állománya 525 000 - 639 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).
Hazai előfordulás
Státusz: rendszeres fészkelő
Előfordulási időszak: állandó
További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés).
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)
A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>
Állományváltozás
A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez:
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>
Madárgyűrűzési adatok
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)
Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.
Megkerülési térkép(ek)
Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).
A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.
Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.
A kézrekerülések körülményei
A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).
Zöldikét még nem láttam télen itt, ami nem jelenti azt, hogy óvatlan pillanatban nem repült-e ide egy kis eleségért...
VálaszTörlésSimán lehetett, én utoljára idén júliusban láttam az itatóból inni. Utána egy nagy madár rátámadt úgy, hogy a kertben ültem kint, de nem kapta el. Valószínűleg karvaly lehetett...
Törlés