Sündisznó a madárbarát kertben

A mai nap legnagyobb meglepetése volt, hogy kedves szomszédunk messengeren ránkírt, hogy sündisznót látott a kerítéshez közel nálunk  (amit nagyon köszönünk neki). A rossz idő ellenére feleségemmel kisétáltunk és valóban megpillantottuk őt. Én még életemben nem láttam real-time ilyen kis állatot és nagyon tetszett, hogy nem ment arrébb, hanem szépen dolgozott ott, tette a dolgát. Tényleg egy varázslatos helyen lakunk, ahol a fákon zöld küllő nevet, harkály kopog, nem is olyan messze hódot láttak, most meg egy sündisznót... Nem hiába szeretjük Törökbálintot, ahol élünk.

Sövénynyírás, les lebontás, etető javítás a madárbarát kertben

Madárbarát kertünkben számomra a legszomorúbb pillanat az, amikor lebontjuk a madárlest - ez azt jelenti, hogy megérkezett a tavasz, vagy a nyár, ilyenkor már nincs etetés - csak pancsolni jönnek tollas barátaink. Persze jó is van benne - hiszen itt a nyár, akármikor ki lehet ülni a zöld övezetbe egy sörrel, vagy kólával a kezünkben, hogy adjunk az egészséges életmódnak :o) 

A kerttel kaptunk egy hatalmas kinti részt is, ahol a sövényt folyamatosan nyírni kell több okból is - ebben az időszakban az egyik legnagyobb kártevő - az amerikai kabóca jelenik meg és abban bizony nincs köszönet, megesznek minden növényt és virágot. Most különösen vigyáznunk kell, hiszen már lassan érik a kertben a paradicsom, retek, eper, saláta - ezek a kis lepkék előszeretettel felzabálják ezeket. A mai szombat erről szólt most, mindenesetre elég aktívan pihentünk... A fotók szinte mind mobiltelefonnal készültek.

Tavirózsák és rózsák kertje

Nagyon felgyorsult most a természet - próbálja egy picit utolérni lemaradását, sorra virágoznak és virágoznak el kertünk virágai. Alig gyönyörködöm a sásliliomban, másnapra már szomorúan veszem észre, hogy nincsen, ugyanígy voltam az írisszel, harangvirággal és még sorolhatnám. Sajnos most is volt több nap, hogy kimaradt a kert egyéb okokból, így volt amiről lemaradtam, de hát ez van, ez az élet rendje. Azért így is készültek szép fotók kicsiny kis botanikus szépségünkről és erről hoztam egy kisebb összeállítást mára.

Gyurgyalagok

Viszonylag rég jártam a blogon, mármint posztírás szempontjából, ennek több oka is volt most. Kicsit felgyorsultak a dolgok kicsinyke családunkban, mellette egy kretén (másképp nem tudok fogalmazni) feltörte a Facebook fiókom és elvette minden hozzáférésemet tőle. Jó volt, semmi problémám nem volt vele, egyszer csak valaki fogta és lenyúlta. Ha olvassa ezen sorokat felkérném rá itt, hogy legyen szíves törölni onnan, ugyanis barátaimmal már minden jogosultságát levettük, ami ezáltal az eltulajdonítás által szerzett volna és köszönöm  a sok segítséget itt is, aki részt vett benne, ami jó kis csapatmunka volt szerintem. Emiatt a bemutatkozó résznél a Facebook link már máshová mutat.

Közben persze nem csak a közösségi oldalak értelmén filóztam, hanem mivel most van szezonja a gyurgyalagoknak, őket is megnéztük, hogy vannak. Szerencsére nem messze a lakhelyünktől tudunk olyan helyeket, ahol lehet őket fotózni. Mivel nem szeretnénk, hogy ezer fotós megjelenjen ott másnap, így a hely maga maradjon titokban. Fogadjátok a fotókat szeretettel kedves Olvasóim :o)

Madárportrék

A télen készült több madárportré is a kerti lesből - és persze tavasszal is, ebből válogattam egy kis ízelítőt a fotónapló látogatóinak. Jó dolog ez a kerti les és hogy ennyi látogató van ki gondolná? Persze van egy-két régebbi fotó is köztük, aki régebben látogatja az oldalt szerintem kiszúrja majd :o)

Tulipánok kertje

Csak pislogok párat és azt veszem észre, hogy nagyon rohan az idő - egyik reggel hétfő reggel van, másik este meg vasárnap este... Valahogy időhiányban "szenvedünk". Rengeteg teendőnk van a kert körül is, így a gép közelébe is ritkán jutok, így a tulipánokról már úgy tudok beszámolni kedves Olvasóimnak, hogy időközben már elvirágoztak... De hát ez van, ez az élet rendje. 

Ezzel a kis összeállítással szeretnénk feleségemmel bemutatni kertünk sokszínűségét, most csak képekkel, kommentár nélkül.

Gondoskodás rigóéknál

A tavaszt mindig izgatottan várom, mert ilyenkor tuti születik kisrigó a madárbarát kertünkben, persze más tollas barátnak is van csemetéje, de a kisrigókat viszonylag egész közelről meg lehet figyelni tűréshatáron belül persze. Ilyenkor mindig megfigyelem mennyire vigyáznak a csemetéjükre, amíg pici - táplálják őket és amíg szükséges elkisérik őket, de van, hogy magára hagyják amíg elmennek ennivalót szerezni neki. Egyszer a kerti lesben láttam, hogy jött a kis tollas barát fürdeni és rigó papa addig messzebb megvárta, amíg be nem fejezi a pancsolást... És később öröm látni, hogy felnő a kismadár és már ő kezd társat találni és fészket építeni szinte a szemünk láttára.

Barátposzáta a madárbarát kertben

Miközben kimozdultunk egy kicsit, persze országhatáron belül - a madárbarát kertben is történtek események. Megjelentek új látógatók : barátposzáták, erdei pinty, harkály, örvös galamb, dolmányos varjú, seregélyek, házi rozsdafarkúak (és még sorolhatnám) folyamatosan látogatják a kertek a megszokott látogatókon kívül. Született több kisrigó is, de erről majd egy másik posztban számolok be, elkezdtek végre virágozni a virágok is, a tavasz most egy kicsit késésben volt a megszokotthoz képest. De így is nagyon jó körül nézni, amikor gyönyörű tulipánokat lehet látni, virágzik (vagy lassan elvirágzik) a magnóliafa, írisz fog kinyílni hamarosan, sárga sásliliom szépségében, szellőrózsák látványában lehet elmerülni és még sorolhatnám. Olyan a kert sokszor is mondom, mint egy arborétum... A madáretetésnek vége, most már csak a pancsolás és madármegfigyelés maradt, de így sem unatkozunk, szerencsére a tollas barátok is megszerették a kertet, úgy vettük észre...

Barangolás Kőszegen

Mielőtt hazaindultunk volna Kőszegen álltunk meg a csapatépítő kirándulás alatt. A vár megnézése előtt és után még a városba sétáltunk egyet, már annyira jó idő volt, hogy lehetett fagyizni, vagy cukrászdába ülni, szóval igazi kikapcsolódás volt aznapra.

Így hoztam most pár fotót Kőszegről kedves Olvasóimnak.

Ahol egy órával előbb harangoznak - Kőszeg, Jurisics vár

A középkori hangulatú, bájos kisváros, Kőszeg legismertebb látnivalója a Jurisics-vár. A napjainkban teljesen felújított, több kiállításnak is helyet adó, jó állapotú vár a belvárosban magasodik.

A vár története

A kőszegi, avagy Jurisics vár legismertebb kapitánya után kapta nevét. Az épület történelme egészen hosszú időre tekint vissza, első említése egy 802-ben kelt iratban olvasható. A vár eredetileg gótikus stílusú, de a reneszánsz és barokk korban történt alakítások is nyomot hagytak rajta. Szerkezete egy elővárból és egy belsővárból áll, mindkettőt vizesárok övezte.

Számos ostroma közül a legismertebb, melyet az 1532-ben Bécs városa felé tartó Szulejmán szultán hatalmas serege ellen vívott. Jurisics Miklós várkapitány és a törökökhöz képest kicsiny csapata huszonöt napos viadal után adta meg magát. A várvédők emlékére szól még napjainkban is mindennap 11-kor a kőszegi harangszó. A szokatlan időpont arra utal, hogy az ostrom alatt az utolsó török katona ebben az időpontban hagyta el a vár falait.

Habsburg Ferdinánd vitézségéért bárói ranggal jutalmazta a kapitányt, övé lett jutalmul Kőszeg városa is. Jurisics fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így a város ismét a királyi kamara kezelésébe került. 1695-től az uradalom az Esterházy család tulajdonába került, kik egészen 1931-ig birtokolták azt, így nem véletlenül szokták a várat Esterházy-várnak is hívni.

A vár helyreállítása 1955 és 1963 között történt, de legfontosabb rekonstrukciója 2011-ben kezdődött és 2 évig tartott. 

Ősi borospincék közt

Következő állomásunk a Cáki Pincesor volt. Egy gyönyörű, fantasztikus helyen találtuk meg utazásunk alkalmával. A hegység nagy múlttal rendelkezik a szőlőtermesztés területén, Kőszeg például 1740-től vezeti a Szőlő jövésnek könyvét, ami világ szinten is egyedülálló.

A több mint 200 éves pincér bejárása felér egy időutazással, hiszen a legrégebbi prés 1778-ban készült.

Izgalmas kirándulás egy reneszánsz várkastélyban - Nádasdy-vár, Kőszeg

Legutóbbi barangolásunkkor Sárvár felé vettük az irányt, most kollégákkal egy szép tavaszi napon. Az időjárás pont jó volt a kiránduláshoz és a fotózáshoz is, és egy nagyon szép várat látogattunk meg aznap, festői környezetben.

A Sárvár központjában álló Nádasdy-vár Vas megye egyik leglátványosabb, de egész Magyarország egyik legrégebben maradt kastélya. Falai közt kaptak helyet a Nádasdy Ferenc múzeum változatos kiállítási.

Erről a várkastélyról készült fotókat osztom meg most kedves Olvasóimmal.

Repcés tájfotók

Legutóbbi kirándulásunk alkalmával Sárvár, Cák és Kőszeg irányába vettük az irányt egy csapatépítő tréning alkalmával kollégákkal. Nagyon szép tájakat láthattunk útközben, én egyébként is bolondulok a repcés tájfotókért. Most ezekből állítottam össze egy kis ízelítőt kommentár nélkül kedves Olvasóimnak.

Apaji kalandok tavasszal

Utoljára ősz elején voltam Apajon, ez az a hely, amely mindig is bakancslistás volt. Hidegebb időben én már annyira nem nézek ki - kinek van kedve megfagyni? - de amint jön a jó idő Tibi fotós barátommal azonnal egyezkedem, mikor tudnánk kimenni. Akárhányszor voltam ott mindig okozott meglepetéseket és bár nem üvegkalitkás fotók készülnek, de mégis természetképek és örök emléket hagynak az ember emlékezetében. Itt láttam először búbos bankát, őzeket, nagyon távolról kuvikot, szalakótát, kanalasgémet, gólyatöcsöt, gólyát, barkós cinegét, cserregő nádiposzátát, nádi tücsökmadarat, hattyút, barázdabillegetőt, kanalasgémet, szárcsát, vörös gémet, nyári ludat. Szó szerint csak úgy kapkodtuk a fejünket a sok madár láttán.

De szokásomhoz most is képekben mesélem el az aznapi történetünket, kicsit most több fotó van a bejegyzésben - nézzétek ezt el nekem, de ebből is látszik milyen jól éreztük ott magunkat hárman.

 

Ismét találkoztunk Kanalasékkal