Nos ő az a madár, akinek azért annyira nem örülünk, ha megjelenik a kertünkben.
Tudta? A seregélyről először is egy dolgot nagyon fontos leszögezni. Ez a madár több hasznot hajt, mint amennyi kárt okoz, csak épp ezeket nem a megfelelő helyen teszi. Tulajdonképpen ez a fő problémánk vele. Ugyanis a szőlőkben kora őszi vonulásakor óriási károkat tud okozni, de a frissen vetett lucernát épp a seregély védi meg a lucernára káros Sitona fajoktól. Ugyanis étrendjében mindössze 5-10%-ot tesz ki a szőlős kertek és gyümölcsösök termése. A többit főként kukacok alkotják, így nem csak a mezőgazdaságnak, de még az erdészetnek is képes hasznot hajtani.
Leírás és életmód
Hazánkban gyakori, a veréb- és cinegefajok után egyes területeken a leggyakoribb fészkelőnk. Főleg bogyókkal táplálkozik, a városok közelében előszeretettel fogyasztja a dísznövények termését. Tél végén a fagy elmúltával a szántásokon, nedves réteken csapatosan keresgél táplálék után, elfogyasztja a földben élő lárvákat, poloskákat, bogarakat is. Rövidtávú vonuló, a telet a mediterráneumban tölti, de kisebb csapatai enyhébb teleken áttelelhetnek. Sokszor több ezres csapatokban vonul. Ebben az időszakban gyakran keveredik más fajokkal (bíbic, pajzsoscankó, kis póling, nagy póling, nagy goda, fenyőrigó), melyek vonulási ideje, útvonala és táplálkozási területei egybeesnek a seregélyével. A vetési varjúhoz hasonlóan ellentmondásos gazdasági megítélésű madár, hiszen károsítja többek között a szőlőt, ellenben ízeltlábú, különösen talajban élő rovarlárva fogyasztása révén kifejezetten hasznos gazdálkodási szempontból. Gyérítése, risztása - mivel Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül - kizárólag a 13/2001 KöM rendeletben foglaltak szerint lehetséges. Azok a csapatok, melyek ősszel nagy számban szállják meg a szőlőket, nem az itteni, hanem a tőlünk északabbra költő populációk egyedei.
Élőhelye, költése:
Eredetileg eurázsiai elterjedésű faj, de betelepítették Észak-Amerikába és Ausztráliába is. Általában ligetes, rétekkel tarkított tájat, erdők szegélyét választja fészkelőhelyül. Korhadt fák odvaiban költ. Homok- és löszfalakban kialakult gyurgyalag telepeken is megtelepszik. Legtöbbször laza telepekben, de olykor egyesével is költ. Évente egy vagy két fészekaljat nevel. A megfelelő odút a hím választja ki, ő kezdi el építeni a fészket, majd együtt fejezik be a tojóval. A fészket száraz fűből, növényi szálakból, falevelekből és kevés szőrből vagy tollból építik. Az általában 4-5 tojáson éjszakánként csak a tojó ül, napközben a hímmel felváltva kotlanak.
Öreg, kifejlett seregély
Fiatal seregély
Előfordulás és állományainak helyzete
Hazai fészkelő-állománya 710 000 - 990 000 párra tehető (1999-2002) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).
Hazai előfordulás
Státusz: rendszeres fészkelő
Hazai előfordulási időszak: február-november hónapokban, de át is telelhet
További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés).
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)
A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>
A fenti animált térképen lehet megtekinteni (a PLAY gombra kattintva) a faj európai előfordulását térben és időben (heti felbontásban). A térkép a EuroBirdPortal-ról származik, amelyhez a magyarországi adatokat a MAP adatbázisból biztosítjuk.
Állományváltozás
A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) szolgál információkkal.
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez:
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>
Madárgyűrűzési adatok
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)
Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.
Megkerülési térkép(ek)
Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).
A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.
Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.
A kézrekerülések körülményei
A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).
(Nem egészen értem, miképp maradtak ki ezek a bejegyzéseid, most pótlom az "elmaradásomat"...)
VálaszTörlésSzóval a seregély...én tényleg nem tudtam, hogy ilyen mérvű haszna is van, érdekes, hogy inkább a rossz tulajdonsága, kárt-okozása az elterjedtebb, ismertebb...)
(Semmi gond, az elmúlt pár hét itt is teljes káosz volt, nulla fotózással, ami meg késik nem múlik :o)
VálaszTörlésÉn is meglepődve tapasztaltam a leírásban, azért is terjesztem, mindig is azt tudtam róla, hogy ha a seregély megjelenik a termésnek annyi....