A nyár sok izgalommal telt el, az egyik az volt, hogy egy jéghattyú megformálását láthattuk saját szemmel egy forró augusztusi napon. Aznap is rendesen "befűtöttek", így jól is esett a maga a jég látványa, plusz sosem láttam még olyat, ahogy egy ilyen alkotás elkészül a valóságban.
Készítettem pár fotót és egy videót a produkcióról, nekem fantasztikus volt. Be is mutatok róla párat...
A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény,mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került ki, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.
Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az emléknap az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.
Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.
A második világháború és az állam szocializmus évei alatt ha feledésbe nem is merült, de kisebb jelentőséggel bírt ez a jeles nap (vélhetően amerikai eredete és a dualizmusban, később a Horthy-rendszerben történt meg-, majd újjászületése miatt).
Ebből az alkalomból készítettem egy kis összeállítást kedves Olvasóimnak.
Ezen a szombaton számomra egy nagyon kedves kirándulásra indultunk: feleségemmel és sógorékkal Szentendrére indultunk.
Jó idő is volt aznap egy viszonylag nem korai indulással autóval hamar ott is voltunk. Engem most leginkább a híres esernyők érdekeltek, szerencsére tudtuk, hogy hol keressük :o)
Nagyon nagy kedvencem a vízi madarak megfigyelése, lencsevégre kapása. Nem mindig van erre lehetőségem, de amikor viszont igen - akkor kifotózom magam rendesen. Legutóbb is így volt, erről hoztam egy kis beszámolót ebben a bejegyzésben.
Befejeződött a madárbarát kertben a madáretetés, ismét lezárult egy évad. Egyrészt szomorú a szívem ilyenkor, mert legközelebb ősszel indul ismét, másrészt nagyon szeretek kint ülni akár kockára is fagyva a tollas barátokat nézve közben. Utóbbi időben rájöttem, hogy felesleges a gépet kattintgatni - a képek fele úgyis törlésre kerül, egyszerűen csak nézni őket is nagyon jó. Rengeteg szotyi maradt, azt a cinkegolyókkal együtt eltettük őszre, nem kell majd akkor aggódni, honnan szerzünk be madárkaját. A jövő évi fejlesztéseket fotós madarász barátommal már most átbeszéltük, sose késő elkezdeni :o) Az odúkba költöztek be cinegék, ami külön nagy öröm volt számunkra!
Milyen látogatóink voltak áprilisban? Ebben a bejegyzésben foglalom össze kedves Látogatóimnak, mielőtt végleg bezárt a madárbazár.
Amilyen korán jött a tavasz annyira szép is idén. Rengeteg virág virágzik, olyanok is, melyek jóval később nyílnak ki - vagy idáig csak nyáron virágoztak. Gyönyörű az orgona, a tulipánoknak már integethetünk, mert elvirágoztak lassan - a kertünkben ma már láttam íriszt is. Az áprilisi hónapban fotózott virágokról és makrókból állítottam össze egy kisebb válogatást kedves Olvasóimnak...
Ritkábban mozdulunk már ki mint rég feleségemmel - ennek több oka is van. Szerintem aki kertes házban lakik ezt egyből meg is érti. Legutóbbi kiruccanásunkor a Balatonra utaztunk pár napra, mondanom sem kell, hogy értek kellemes emlékek a kirándulások során. Egyik nap egy általunk majdnem minden évben meglátogatott és általunk elnevezett szép kilátót vettünk célba. Pont egy kisebb vihar után mentünk ki, így bízhattunk jó tájképek készítésében, azt nem is gondoltuk hogy emellett még más meglepetésbe is belefuthatunk...
Amilyen hirtelen jött a hideg volt tél olyan gyorsan el is múlt és helyette megérkezett a jó idő, az igazi tavasz igaz egy kicsit korán. Ilyenkor sajnos már a madárbarát kertünkbe jóval kevesebb tollas barát jön - el vannak foglalva a fészek építéssel, találnak máshol táplálékot. Azért amikor tehetem figyelem, hogy jönnek-e madarak az itatóhoz, vagy éppen a megjavított kerti tóhoz is.
Ezekből a képekből hoztam egy csokorra valót kedves Olvasóimnak :o)
 |
| Házi rozsdafarkú az egyik fán |
Kedves Olvasóim!
Örömmel értesítelek Benneteket, hogy új madárbarát kert blogot indítottam, ami kifejezetten madarakkal, kertészkedéssel foglalkozik: Madárbarát kertünk címmel.
Az egyik poszt itt olvasható a sok új közül, mely a kerti tó megjavításával foglalkozik:
https://madarbaratkertes.blogspot.com/
