Ebben a posztban egyik szinte legkedvesebb tollas barátaimról írok Nektek kedves Olvasóim: az őszapóról. Számomra mindig nagy öröm, ha megjelenik a madáretetőnél és a kihelyezett harkályfánál.
Tudtátok? Ezeknek a kis cuki apróságoknak a nevét (Aegithalos) Arisztotelész adta eredetileg. Magyarországon már a a késő miocén (23,03 - 5,332 millió évvel ezelőtt) időszakból találtak őszapó (Aegithalos gaspariki) fosszíliákat a mai Polgárdi területén. Több érdekességet is igyekeztem összeszedni róla, remélem tetszeni fog :o)
Tudományos neve: Aegithalos
Magyarországon védett, értéke 25.000 Ft
Hossza: 14 cm
Szárnyfesztávolsága: 16-19 cm
Súlya: 7-10 g
Kép forrása: Youtube - Long-tailed tits (nest building) in a British hedge
MI A HELYZET A FIÓKÁKKAL?
A tojó 8-12 tojást költ ki. Igen ám, de ha mindegyik kikel, a helyzet kezd eléggé zsúfolt lenni a családi fészekben! Ezért a fészket úgy tervezték, hogy igény szerint bővíthető legyen.
A fiókák etetésébe beszállhatnak más kifejlett őszapók is, extra segítségként. Ezek a segítők legtöbbször olyan madarak, akiknek nem sikerült a költés, illetve a fészektulajok testvérei. Ilyen feltételek mellett bátran kijelenthető, hogy a fiókák túlélési esélye igen magas.
Amikor kirepülnek a kicsik a fészekből, a szüleikkel és a segítőikkel továbbra is szoros kapcsolatban maradnak - együtt róják a környezetüket ételt keresve.
A fiatalabb őszapók kinézete más: farktollazatuk rövidebb, arcukat sötétbarna toll fedi:
Kép forrása: wikimedia.org
MIT FOGYASZTANAK SZÍVESEN?
Leginkább kisebb rügyeken, leveleken, ágakon élő rovarokat és azok lárváit fogyasztják nagy előszeretettel, de a bogyós gyümölcsökkel is jól elvannak. Egy kis ízelítő az őszapó étlapjukról: Finomak és táplálóak számukra a mezeikabóca-félék; kaszáspókok, legyek, tripszek, azaz rojtosszárnyúak; ormányosbogár-szerűek; hártyásszárnyú rovarok.
A madáretetőkben a faggyúeleséget és a földimogyorót is nagyon szeretik, valamint a cinkegolyóra is nagyon rárepülnek.
Figyelem! Kérlek írd le kommentben a posztban, hogy te hogy láttad? Mit eszegetnek szívesen a madáretetődből?
Madárgyűrűzési adatok:
A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található valamennyi adat összesítése (1908-tól napjainkig)
- Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-től): 43941 pld.
- Ebből a gyűrűzött fiókák száma: 433 pld.
A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-től):
- Helybeni (0-5 km) megkerülések száma: 7681 pld. (17.48 %) (16906 esetszám)
- Belföldi (>5 km) megkerülések száma: 49 pld. (0.11 %) (57 esetszám)
- Külföldi megkerülések száma: 8 pld. (0.02 %) (15 esetszám)
A Madártani Intézet (1908-1950) és a Természettudományi Múzeum (1950-1956) szervezésében, Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma, beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 0 pld.
Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-tól): 3 pld. (3 esetszám)
A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes megkerülés száma adattípusonként:
- Visszafogás: 7727 pld. (16965 esetszám)
A gyűrűs madarat gyűrűző fogta meg ismét és engedte el az adatok rögzítését követően.
- Megfigyelés: 2 pld. (2 esetszám)
A gyűrűs madarat a fémgyűrű vagy a színes jelölések alapján megfogás nélkül azonosították (szabad szemmel, távcsővel, teleszkóppal, fényképről stb.).
- Kézrekerülés: 37 pld. (37 esetszám)
A gyűrűs madár valamilyen módon kézrekerült vagy a tetemét megtalálták (nem gyűrűzői tevékenység folytán)
Legtávolabbi megkerülés: 300 km (belföldi)
A gyűrűzési és a megkerülési hely közötti távolság
Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján (gyűrűzés és megkerülés között eltelt idő): 2988 nap (8 év 2 hó 5 nap ), Gyűrűzéskori kor: Fejlett (F)
Legidősebb gyűrűs madár a megkerülésének körülményei: Visszafogás (belföldi)
A legnagyobb eltelt idő a gyűrűzés és a megkerülés között (ha a megkerülési adat visszafogás, megfigyelés vagy olyan kézrekerülés, ahol a madár élt vagy a friss tetemét találták meg).
Extra érdekességek róluk:
Szoros kötelék
Az őszapók ritkán kóborolnak egyedül, inkább csapatostul fedezik fel a vadregényes kertek bokrait és fáit. Gyakran üldögélnek egymás mellett szorosan a faágakon, és sokan beszámoltak már arról különböző magyar fórumokon, hogy be szokták néha takarni egymást a szárnyukkal az összetartozás és egymás segítése (fűtése) jegyében.
Az ilyen szoros összebújás mögött azonban van egy hierarchiai vonulat is: akik középen helyezkednek el, magasabb rangot érdemeltek ki.
Kép forrása: https://twitter.com/jwentomologist/status/686495883500851200
Veszélyes tél
Mivel az őszapók termete igen kicsi, gyorsabban kihűlnek a hosszantartó és zord téli hónapokban. Sokan ilyenkor teljesen átfagynak, kihűlnek, hiszen ők gyorsabban veszítenek a testhőmérsékletükből, mint nagyobb fajtársaik.
Az előbb írtam, hogy szeretnek egymáshoz szorosan összebújva pihenni, aludni. Ez különösen a hideg hónapokban igaz, hisz aki -függetlenül az időjárástól- egyedül találja magát, ingerült lesz és kétségbeesetten hívni kezdi társait.
Ezen kívül, mivel megpróbálnak nagyon-nagy élelmiszercsomagot hazaszállítani, lelassítja őket egy esetleges ragadozó elöli menekülésben.
A túlélési esélyeik növeléséhez biztosítsunk számukra energiában dúslakodó élelmet a kertünkben - ha van olyanunk - . A nagyobb magvakkal nem képesek elbánni, úgyhogy szórhatunk kis magvakat, finomra reszelt sajtot és mogyoró töredékeket az etetőbe. (Ugyanakkor remek szolgálatot tehet a boltokban kapható aprómagvas madáreleség, faggyúeleség.)
 |
| Őszapó az etetőnél |
Egyetlen különbség a nemek között
A hím és a tojó színe megegyezik, lényegi jól észrevehető különbség az lehet, hogy a tojó farktolla néha el van görbülve. Röviden összefoglalva alapvetően fekete-fehér színkombinációjú, gömb alakú madarak, túlméretezett farktollakkal.
Az északi és keleti egyedek feje teljesen fehér, míg nyugati társaiké fekete csíkkal tarkított, a délebbre élőké pedig barna csíkkal egészül ki.
Nem minden őszapó egyforma kinézetű
Ha megfigyeljük az őszapókról készült fotókat, nem mindegyik egyforma, azt vesszük észre. Ez miért is van? Egyszer van az észak-európai tiszta fehérfejű (Aegithalos caudatus caudatus) alfajhoz tartozó egyed, a másik azonban a közép-európai (Aegithalos caudatus europaeus) alfajhoz tartozó egyed, akiknek csinos fekete, jól kivehető sáv díszíti a fejét, ez a jegy a legfeltűnőbb különbség köztük. Mindkét alfaj állandó lakója hazánknak, egész évben találkozhatunk velük szerencsére.
 |
| Őszapó, tiszta fehér egyed |
 |
| Kép forrása: https://ebird.org/spain/species/lottit1/L1054929 |
Ha tetszett a cikk, csatlakozz rendszeres olvasónak :o) !
Nem hiszem, hogy erre énfelém jár őszapó - legalábbis nem emlékszem, hogy láttam volna. A fészkét pedig egészen biztos még sosem láttam...Milyen sok érdekességet tudtam itt most meg róla ! Köszönöm.
VálaszTörlésAmikor ide költöztünk az tetszett meg, hogy a szomszéd kertjében három őszapó is fogyasztotta a cinkegolyót. El is döntöttem, hogy jövőre én is kiteszek, azóta hozzánk jönnek.
Törlés