Séta a Kána-tónál

Vártam már a szombatot, mert jött hozzánk látogatóba Tibi fotós, madarász barátom, akivel a téli közös projektet is át kellett beszélni, no meg egy egészségügyi séta sem hátrány. Miután mindent elintéztünk, megbeszéltünk a közeli Kána-tóhoz ugrottunk ki, mivel nincs messze, és ha sok madár ugyan nem is lesz, tudunk egy jót beszélgetni közben. 

Amikor a tóhoz érkeztünk elsőre az lepett meg, hogy a horgászok ki vannak tiltva a területről, valamint a nádas nagyon megnőtt mióta utoljára voltam itt (talán egy éve?). Fotós barátom elmondása szerint hal sem sok van a tóban most, remélhetőleg ez később változni fog. Azért így is láttunk szürke gémet, kócsagot, szokásos vízityúkot, jégmadarat röptében, tőkés récéket. 

De hadd beszéljenek inkább a képek :o)

Szeptember a kertben

Ahogy időnk engedi, viszonylag elég sokat töltünk a kertünkben, köszönhető ez a kellemes őszies - bár már néha majdnem nyárias időnek is. Az itatóhoz már egyre több madár jár, érezhető az őszi madáretetés közelsége, ilyenkor szép lassan visszaszoknak a tollas barátok kedvenc táplálkozó helyükre. Már alig várom, hogy jöjjenek a hidegebb napok. Ha beköszönt a hideg Tibi barátommal már húzzuk is fel a kerti madárlest, kikerülnek a nyalánkságok is... De azért ez még egy kicsit odébb van.

Persze a kertes ház nem csak a pihenést nyújtja, rengeteg teendő van, csak győzze az ember a munkát :o)

Nyárutó és vonulás 2.

Eljött ismét a várva várt szombat. Most is az egyik nagy kedvenc fotós helyemre mentünk Gyuri fotós madarász barátommal, természetesen Apajra. Nálam ez a hely első helyen szerepel, akár egész évben folyamatosan mennék és mennék, egyre jobban megismerve ezt a kifogyhatatlan, fotótémában megunhatatlan helyet. Gyurival is itt futottunk össze egyszer még tavasszal, akkor derült ki, hogy folyamatosan jár ide és nagyon jól ismeri Apajt és környékét. Örülök neki, hogy megismerhettem, szerencsére nagyon sok a közös témánk a fotózás és a madarak terén is.

Most pedig a nap történéseiről hadd beszéljenek inkább a képek kedves Olvasóim.

Nyárutó és vonulás

Ahogy minden évben, most se volt másképp: nyaralás után visszatértek a szürke hétköznapok. Annyira nem bántam, mert hétvégére Gyuri fotós barátommal sikerült végre összehozni egy nyár végi apaji fotózást, ahol már erősen érződött, hogy itt a nyárutó, a madarak vonulásra készülődnek, vagy már éppen melegebb vidékre költöztek. Kopogtat az ősz érezhetően, a reggelek már csípősek, amikor Apaj felé vettük az irányt 9 fokot mutatott a hőmérő. Most igazából a 4.45-ös kelés sem zavart, rég csavarogtam már.

Apaj az a hely, ahonnan egy fotóstúra után sosem térünk vissza üres fotótárral. Valamiért ezen a napon az őzek és a nyulak elmaradtak, de láthattunk rengeteg szalakótát, szerintem az utolsó gyurgyalagokat vonulás előtt, sordélyt, szürke légykapót, szürke gémet, vörös gémet, ragadozó madarakat, bivalyokat, szürke szarvasmarhákat és még sorolhatnám... De hadd meséljenek a nap történéseiről inkább a képek.