2022 legszebb pillanatai

Eljött az ideje ismét, hogy  már a hagyománynak mondható év végi összefoglalás megtörténjen. El is készült a bemutató slideshow a legjobb fotókról, pillanatokról. Évről évre kevesebbet fotózom, de még így is egy tartalmas év van mögöttünk. Elkészült az itató a madárleshez, így még az is adott egy pluszt az évben (köszönet érte Tibinek), illetve ősszel megismerkedtem a gombákkal, ami szintén fantasztikus élmény volt (köszönet érte Gabinak).

Köszönöm, hogy olvassátok a blogot kedves Olvasók és ide Látogatók, remélem ez a jövő évben is így marad :o) 

A slideshowt nagyban és HD-ban nézzétek!

Téltelen tél

Mindig várom a telet az ősz után, de valahogy ez a tél nem mutatja meg igazán magát egyelőre... Esett ugyan egy kis hó, de hamar elolvadt, vannak minuszok, de hamar 10-12 fok lesz, ráadásul karácsonykor. Ezért használom a téltelen szóhasználatot erre a posztra.

A téli madáretetés végéhez közeledvén azt sajnálom a legjobban, amikor az utolsó őszapó is eltűnik a kertből, teret adva a virágoknak.

De most még épp az elején tartunk - bár pillanatnyilag viszonylag kevesebb tollas barát érkezik madárbarát kertünkbe, azért a kirakott eleség elég rendesen fogy. Megjelentek az őszapók, elég sokat látok karvalyt verebekre vadászni, náha harkály csipogását hallom. Sokszor elhatározom, hogy kora reggel kimegyek, de valahogy ez most elég nehezen jön össze, öregszem...

Áldott, békés ünnepeket!

 Áldott, békés ünnepeket 

kívánunk minden kedves

blog olvasónak :o) !

Albert Katalin és István

Jancsik Pál - Karácsony

"Év utóján, karácsonykor
kisgyermeknek lenni jó,
mikor hegyre, sík mezőre
lágyan hull a puha hó.

Számolgatni a tíz ujjon:
hány nap is van hátra még,
míg megjön a karácsonyfa,
melyen annyi gyergyertya ég."

Itatós madárles a madárbarát kertben - "első látogatók"

Nem is olyan rég épült meg Tibi fotós, madarász barátom tervezésével és segítségével az itató a kerti leshez. Az "első látogatók" azért is van idézőjelben, hiszen már harmadik éve etetünk, így a tollas barátok tudják azt már, hogy van kaja a kertben, az itatót azért meg kell még szokniuk. De volt már vörösbegy, szajkó, széncinege, balkáni gerle első körben és folyamatosan veszik észre, hogy a beleöntött friss vízből sokkal jobb inni, mint a kerti tóéból, no meg majd ha a pancsolást is felfedezik, mint lehetőséget...,

A kerti les idei első látogatóiról mutatok pár fotót kedves Olvasóimnak ebben a posztban.

Búcsú az ősztől...

A mostani ködös, párás időjárás miatt nem mindig tudok elmenni fotózni, no meg kevéske időmből sem. Így ezt a legszebb évszakot most ezekkel a képekkel búcsuztatom fotónaplómon. A köddel és az őszi színekkel lehet játszadozni picit, hogy szép hangulatfotók készüljenek, de persze igazán szép képek napsütéses időben kaphatók lencsevégre. 

A mostani csodaszép ószünket ezekkel a fotókkal búcsuztatom, hiszen már nagyon érezni, hogy egyre közeleg a tél, már kopogtat....

Madárbarát kert - Itató építése a madárleshez, műszaki munkálatok

Már egy ideje beszéltünk Tibi fotós, madarász barátommal arról, hogy mivel már 3 éve üzemel a kerti les, mi lenne ha teszt üzemmódban csinálnánk egy itatót is? Hiszen a legtöbb jó minőségű madárfotó olyan lesből készül, amihez tartozik egy itató is, megfelelő dekorációval. Most ez készült el ma, amihez az időjárás tökéletes volt - hol lógott az eső lába, hol nem, de igazából ez a munkálatokat nem zavarta. Először OBI-ba kellett menni Budaörsre, hogy a megfelelő alkatrészeket megszerezzük, méretre vágassuk a megfelelő helyen, kalkulákunk az árral - hogy ne legyen se drága, se túl olcsó, bírja az időjárás viszontagságait...

Ez a poszt most erről számol be - sok köszönet Tibi barátomnak, és feleségemnek is, hogy ma rengeteget segítetett nekünk mind az anyagbeszerzésben, mind a felépítésben is ! :o) És kiegészítésképp, pont ma beszéltünk róla Tibivel, ha anno nem történik az, ami a les 1.0-ás verziójával és extulajdonosával történt nem ismerem meg őt és nem találtam volna egy igaz, segítő barátra sem :o)

A fotók mindegyike mobiltelefonnal készült most, hiszen a priorítás a munkálatokon volt.

Itatós madárles, alakul az itató a madárbarát kertben

Őszi pillanatok

Bár ködös, felhős idő van majdnem egész héten - szerencsére Lali kutyussal szinte majdnem minden nap sétálni megyünk feleségemmel (együtt a falka D). Ebben az időben is lehet szép fotókat csinálni, de nagyon meg kell gondolni a beállításokat hiszen a magasa felhúzott ISO érték sem lesz szép a kép, de alacsony érték beállítással viszont meg a fotó lesz bemozdult a fénytelenségben. Tehát a kettő között kell megoldást találni. Szerintem így is készültek szép képek megörökítve ezt a csodás évszakot és bizonyítva, hogy bár trutyi idő van mégis jó dolog sétálni egy nagyot, bár utána átfagyva és vizes cipővel térünk haza, mégis elégedetten és ha nem is teli tárral a fényképezőgép memórikártyáján, de értékelhető, szép fotókkal...

Ősz van...

Már az egyik előző posztban beszámoltam egy mesés, kedvenc helyünkről Tündér-völgyről, ahová Lali kutyánkat is elvisszük kirándulni. Először nyáron fedeztük fel, amikor két őzike rohant ki az erdőből mellettünk (persze mi ledermedtünk), majd amikor nyulat láttunk egyik este hazafelé jövet. Szeretjük ezt a helyet, mert kisétálsz az ajtón és 10-30 perc séta után ilyeneket láthatunk.

De hadd beszéljék el most is a fotók ezt a történetet kedves Olvasóimnak...

Variációk tópartra

Legutóbbi kirándulásunk alkalmával egy gyönyörű tónál is elidőztünk feleségemmel. A tópart közelsége, hangulata nagyon megnyugtat - és csak a fantáziám szárnyal, amikor keresem a témákat, miket lehet ott lefényképezni. Hát téma volt bőven most is... Mesésen lehulott falevelek, gombák, moha (utóbbi nagy kedvencem fotózás terén), Így hát a fényképezőgép kattogott, készültek a fotók és ezt osztom meg kedves Olvasóimmal ebben a posztban...

Erdő mélyén kicsi gomba....

Mostani erdei kirándulásunk során ismét sok gomba fotó készült. Az idei őszben megtaláltam azt a pluszt, amit kerestem már régóta, hiszen sok minden ha évről évre ugyanazt fotózzuk egy idő után ismétli önmagát, nem ad újat, unalmassá vállhat. Hát ez idén nem így volt. Amikor Gabival és feleségemmel elmentünk pár hete gombászni egy új világ nyílt meg előttem, azóta ha járom az erdőt, azonnal észreveszem ezeket az apróságokat... Higgyék el kedves Olvasóim, megéri....

Budakeszi Arborétum

Egyik legkedvesebb évszakom az ősz. Nem csak azért, mert a hosszú meleg nyár véget ér (különösen az idei aszályos), hanem azért, mert jönnek a legszebb színek, a vénasszonyok nyara és a fotós naptáram szerint az egyik legszebb témák az évszakban. Nincs szebb egy gyönyörű falevélnél, színekben pompázó tájképnél. Egyik szombaton családommal a Budakeszi Arborétumba indultunk. Nagyon közel van hozzánk, hatalmas terület és rengeteg fotótémát ad, ha ott van az ember. Most is gombásztunk (persze csak gyönyörködtünk bennük), hangulatfotók, tájfotók és családi képek készültek.

Ennek a napnak a történetét mesélem el képekben kedves olvasóimnak...

Indul az őszi madárles szezon

Alig vártam már a mostani szombatot. Már harmadik éve, hogy Tibi fotós, madarász barátomnak köszönhetően saját lesem van. A fotósles ősztől tavaszig üzemel, 50 fokban már a kertben pihenni érdemesebb inkább, hiszen egy fakunyhó nagyon meleg és a tollas barátok is kevesebbet jönnek már májustól októberig. Amikor viszont már várhatóak az első hidegebb éjszakák felállítjuk a mobillest és várjuk az első látogatókat. Cinkegolyó és mag már van a raktáron, de persze kell még vásárolni a téli etetéshez. És ahhoz hogy a szép fotók készüljenek hosszas előmunkálatok is szükségesek, valamint idén már egy itatót is szeretnénk felállítani a drágaszáoknak...

Sok-sok köszönet Tibi barátomnak a rengeteg segítségért és feleségemnek is a rengeteg munkáért és a madaras hóbortjaimnak az elfogadásáért és támogatásáért :o)

Most a kertünkben

A fotónapló arculatát most egyértelműen az egyik legszebb évszak az ősz és annak színei fogják átvenni az elkövetkező hónapokban. No meg a madáretetés is lassan. Már rakosgatok ki a tollas barátoknak kajákat, persze egyelőre még csak csalinak. Időnként már meg is jelennek, de még találnak maguknak pl. a szajkó diót, a verebek is ezt-azt, most szerencsére vízben sincs hiány, sőt az utóbbi napokban elég sokat esik. A kerti lesnek még nem jött el az ideje, most egyelőre még ebben a témában "nyugi" van.

Hogy és milyen mostanában a kertünk erről mutatok be pár fotót Olvasóimnak, persze van olyan virág már, ami azóta elvirágzott...

Itt van már az ősz...

A blog olvasói valószínűleg már tudják, hogy van egy kutyánk Lali, akivel amikor tehetem én is elmegyek sétálni hármasban nejemmel (mondhatni együtt a falka D). Négy-öt éve élünk Törökbálinton, lassan megvannak a kedvenc helyeink, merre szeretünk és merre szeret a kutyus sétálni. Mászkálás közben ha viszem a fényképezőgépet sokszor a témákat keresem, ami ilyenkor télen mondanom sem kell, hogy mi.

Ezek a fotók pár napja készültek, bizony itt van már az ősz...

Gombaföldön jártunk...

Gomba, gomba … /mondóka

 

      Gomba, gomba, gomba,

      nincsen semmi gondja.

Ha az eső esik rája,

nagyra nő a karimája.

Az esőt csak neveti,

van kalapja, teheti!

Budakeszi Vadaspark - Az erdő kapuja

Most pénteken egy nagyon kellemes napban volt részünk feleségemmel a munkahelye révén többed magunkkal eljutottunk a Budakeszi Vadasparkba. Rég voltam már itt és mivel most már jó idő van a mehetnékem nem ismer határokat, maximum ha elfáradok a végére. Nagy mázli volt, hogy végigkísérhettük ahogy etették az állatokat, így még az őstulok is megmutatta magát, pedig idáig ahányszor ott voltam egyszer sem láthattam, vagy talán egyszer. 

A Vadasparkot nagyon szépen felújították, az meglepetés volt, hogy a parasztudvar nem kint volt, hanem már bent. Mellé még nagyon jó idő is társult, így duplán jól járt a kis csapatunk...

Őszi kutyafotók

Korábban már fotóztam kutyusokat, nyáron ez az újabb hobby alábbhagyott egy kicsit a nagy meleg miatt. Most ha éppen nem esik és jó idő van megyünk együtt a rétre (együtt a falka :o) ) és ha vannak mások is a kutyafuttatón, akkor fotózgatok, természetesen engedéllyel. Nem könnyű egy műfaj ez, hiszen az eb folyamatosan változtatja a helyét, mire a gép beáll, a fotóalany már ott sincs...

De most is készült egy jónéhány eb fotó, ezt mutatom most be kedves Olvasóimnak.

Nyúl kaland a Tündér-völgyben

Véget ért az aszályos nyár - míg tartott nem nagyon volt kedvem útnak indulni és fotózni. A két hét augusztusi nyári pihenő alatt már készültek képek, de igazán most kezdek beindulni szeptemberben ebben a témában. Már töltöm az elemeket, mehetnékem van, érzem, hogy vár a természet. Már nyáron tapasztaltuk, hogy érhet minket itt meglepetés, hiszen gyanútlanul sétáltunk feleségemmel és egyszer csak őzikék szaladtak el mellettünk. Ennek az az oka, hogy van ott egy völgy, egy patakkal, ahol szinte bármi előfordulhat. 

A mostani történetünkben egy vadnyúllal találkoztunk.

Csak úgy....

Gondolkoztam, hogy mi legyen ennek a bejegyzésnek a címe, de végül a "Csak úgy..."-ot kapta. Hogy miért? Mert ebben bejegyzésben a kedvenc témáimat foglaltam össze, melyet a Balatonon eltöltött két hét alatt találtam. Sokszor úgy vagyok, hogy elmegyünk kirándulni, sétálni feleségemmel és nézelődöm, van-e olyan téma, ami megfog, de ugyanez előfordulhat a kertben is. Hát bizony, szokott lenni, ez egy ilyen műfaj, hogy a témát észre kell venni....

A nyaralást és a nyarat is ezzel a poszttal zárom, előre nézve a közelgő őszre és az elmaradhatatlan vénasszonyok nyarára és megosztva Veletek mik is a kedvenc témáim a fotózás terén...

A Balaton madárvilága

A legtöbb madárismeretemet a Balatonon sajátítottam el - itt láttam először kakukkot, sárga rigót, rigót, szajkót, harkályt, zöldikét, tengelicet, házi rozsdafarkút, őszapót - és még magam sem tudom milyen madarakat egészen közelről. Ez a világ madarakban nagyon gazdag.  Eszemet sem tudom mióta van kint a kertben madáretető és ha ott vagyunk órákig el tudom nézni a drága tollas barátokat. Idősebb fejjel már tudom, hogy mit látok, de még mindig meglepődöm a szajkó néha muris hangján, ha lemegyek a kert végébe szajkót látok felrepülni, vagy karvalyt, a fákon sárgarigó ugrál, gyurgyalagok vonulását hallani messziről... Imádom ezt a helyet és bár messze van, amikor tehetem és van szabad időnk visszajövünk ide feleségemmel.

A most látott madárvilágot osztom meg képekkel kedves Olvasóimmal...

Tájfotók a balatoni nyaralásról

A mostani nyaralásunk rengeteg témát adott, a mostani poszt a legszebb tájképeket mutatja be kedves Olvasóimnak. Én a magyar Toszkánának is nevezem ezt a helyet, mert annyira szép és annyi élményt adott, hogy felér egy külföldi utazással. Mivel véget ért a nyár már naptárilag is ezt amolyan szezonzáró posztnak is gondoltam. Mindenesetre ez a két hét örök emlék marad az emlékezetünkben...

Naplemente képek a Balatonról

Még mindig Balaton - nagyon sok minden történt a nyaralás alatt. Miután megnéztük a platánsort, a rózsakertet a révfülöpi móló következett. Már esteledett, így esély volt rá, hogy naplementét fotózhassak. Írtam már korábban, hogy az, hogy hajnalban a napfelkelte előtt felkeljek esélytelen már, ha tehetem és nyári szünet van akár kilencig is elalszom. Így marad a naplemente, ami ugyanolyan szép, mint a napfelkelte és sokkal jobban kivitelezhetőbb.

Ebben a posztban hadd beszéljenek inkább a képek kommentek helyett. 

Révfülöp, Rózsakert

Még mindig nyaralás - szerencsére jó volt most két hetet pihenni - és viszonylag elég sokat kirándultunk, túráztunk. Ezen a délutánon a révfülöpi Rózsakertet látogattuk meg feleségemmel. Sajnos nem minden nyáron jutunk el a Balatonra, de ha sikerül a kedvenc bakancslistás helyeinket újra meglátogatjuk. 

Az 1950-es évek végén közvetlenül a Balatonpart mentén létesült Rózsakert az 1960-80-as években a környék egyik legszebb pihenőhelye volt. 2010-ben valósult meg a park és a mellette lévő játszótér teljes felújítása. 

Most kellemes kora őszi hangulatot élvezhettünk és még "Columbo kutyájával" is találkozhattunk :o)

Platánsor őszi hangulatban

A nyári szabadság alatt nem csak pihentünk, hanem rengeteget sétáltunk is. Egyik délután alkalmával egy révfülöpi strand felé sétálva egy gyönyörű platánsorra bukkantunk. A szokatlan az volt benne augusztus közepén, hogy majdnem őszi hangulatot sugallt. Persze tudtuk, hogy ez a szárazság miatt van, hullanak a levelek, mert nagyon kevés eső esik, mégis volt egy varázsa a helynek. Erről fog mesélni most ez a poszt és hadd kerüljenek előtérbe a fotók inkább :o)

Révfülöpi barangolások naplementével

Mióta  kutyánk van evidens, hogy sétálni kell menni. Ez több szempontból is jó - nem a négy fal között ül az ember és naponta többször is ki kell mozdulnia. Feleségemmel sokszor úgy csináljuk, hogy egy fotózással is összekötjük, legutóbb is így volt. Az, hogy hajnalban felkeljek napfelkelte előtt esélytelen - öregszem. De a naplemente még becélozható, hogy elérjük. 

Ebben a történetben is így történt.

Egy felújított kilátó - Révfülöpi Fülöp-hegyi Millenniumi kilátó

A Balaton-parti település fölötti hegyen álló, újjáépített kilátóból csodás panoráma tárul elénk

A Révfülöpiek régi vágya volt, hogy a Fülöp-hegyen épüljön egy kilátó – ezt 1943-ben tettekre is váltották, ám a háború közbeszólt, és az épület nem készült el. Erre egészen 2001-ig kellett várni, ekkor született meg ugyanis a Millennium névre keresztelt, vöröskő talpazatú torony. Egészen 2020-ig szolgálta a helyiek és a turisták igényeit, ekkor azonban egy villámcsapás következtében a fa része lángra kapott, majd leégett. Alig egy évvel később, 2021-ben máris sikerült újjáépíteni a tornyot, így ismét gyönyörködhetünk a körülöttünk elterülő tájban a 21 méter magas teraszról. A szintén fából készült új rész tetejére vörösréz borítású sisak és egy korábbinál hatékonyabb villámvédelmi rendszer került. A cél az volt, hogy a húsz éven át megszokott látvány ne változzon, ezért pontosan olyanra építették vissza a kilátót, mint amilyen volt.

A karcsú, ötemeletes torony legfelső szintjéről fantasztikus látvány tárul elénk: az alig több, mint 270 m magas Fülöp-hegyre épült kilátóból rálátunk Révfülöp házaira. Azokon túl a Balaton vize csillan, a túlparton tiszta időben a balatonboglári Gömbkilátót is kiszúrhatjuk. Nyugat felé a tanúhegyek jellegzetes formái tűnnek fel, jól beazonosítható a Gulács, a Tóti-hegy és a Csobánc is, bár a legszebb látványt talán a Badacsony nyújtja, ahogy ellaposodó szoknyája belesimul a tóba. Kelet felé tekintve egészen a Tihanyi-félszigetig nyílik ki a horizont.

Ezen a csodálatos helyen voltunk egy forró nyári napon - szó szerint - és képekkel mesélem el Nektek ezt a történetet...

Egy magára maradt zsinagóga Kővágóörsön

Kedves olvasóim már hozzászokhattak, hogy amennyiben fotónaplómon felbukkan egy új poszt egy szakrális épületről, az szinte bizonyosan egy templomrom. Nos, ezúttal Balaton környéki barangolásaink során egy másfajta épületre bukkantunk. Ez pedig a kővágóörsi zsinagóga romja.

A történetéről nem volt könnyű információkat találni az interneten, nem sok van. A források szerint Kővágóörsnek már a középkorban is lehetett komolyabb izraelita lakossága, de erről írásos bizonyíték nincs. A Magyar Zsidó Lexikon 1929-es adatai szerint a 2120 fős lakosságú település hitközsége 140 főt számlált. Maga a hitközség 1778-ban alakult, első rabbija Pfejfer Zélig Lébi volt, aki 1868-ban hunyt el. A hitközség anyakönyvi területéhez 9 környékbeli település tartozott. A közelben Tapolcán élt még nagyobb lélekszámú neológ zsidó diaszpóra, amely eredetileg a Kővágóörsi ortodoxoknak volt alárendelve. Az 1800-as évek végén Tapolca erősebben iparosodott Kővágóörsnél, és ott kiépült a vasút is. Ennek következtében Kővágóörs mint település jelentősége csökkent, és a környék hitközségei közül is a Tapolcai lett a jelentősebb, köszönhetően az áttelepüléseknek. A szent iratok Kővágóörsről a II. világháború előtt átkerültek Tapolcára.

A Kék Macska - avagy Pattantyús Miklós festőművész kiállítása

Kővágóörsi kirándulásunk egyik fontos állomása volt Pattantyús Miklós festőművész kiállításának megtekintése is. Azért is érdekelt minket ez a kiállítás, mert ismerjük őt személyesen - magára a kiállításra is meghívást kaptunk - és jómagamnak az a meglátása, hogy a festészet és a fotózás között kapcsolat van. Persze könnyű egy fényképző géppel pár beállítással egy tájat lefotózni és annál nagyobb kihívás ugyanazt lefesteni. Pattantyús Miklósról a fenti linken olvashattok, én inkább magát a megtekintett kiállítást mutatnám be. Megfogott, mert voltak természetet ábrázoló festmények és voltak kis "mütyür" dolgok melyek mindig megfognak (ezzel még Édesanyám "fertőzött" meg...)

Képekben mesélem el ezt a történetet, amit aznap láttunk....

Pattantyús Miklós festménye: Tanya

Kővágóörsön jártunk

Már jó egy hónapja nem jártam ismét a  blogon, ennek több oka is van - bokros teendőim mellett (csak magamat ismételgetem) végre nyaraltunk is két hetet végre a Balatonon, ott csak annyit használtam a számítógépet, amennyit szükséges volt.

Nagyon jót pihentünk végre, mondanom sem kell, rengeteg kép is készült, melynek a feldolgozása most még folyamatban van. Egy részük el is készült most, ezzel kezdem soraim - Kővágóörsön jártunk egy mesés, hangulatos Balatoni városkában, ide kalauzollak el Benneteket. Magáról a városról is készültek fotók, ezeket mutatom most be Nektek kedves Olvasóim.

Egy rét legszebb pillanatai...

A blog rendszeres olvasói sokan tudják már, hogy Lali kutyánk egy éve van nálunk. Nagyon sok hálás pillanatot szerzett nekünk, mióta velünk van és a kutya legnagyobb előnye, hogy muszáj kimozdulni sétálni. Ilyenkor vagy feleségem megy vele, vagy én, vagy is-is, attól függ, hogy érünk rá. Itt Törökbálinton a közelben van egy rét, ahol már nagyon sok szép naplementét láthattunk, de ha szerencsések vagyunk egy leendő vihart is lencsevégre kaphatunk, vagy éppen egy szivárványt... De messziről észrevettünk szaladó őzeket, sünddisznót, vannak vaddisznók és valahol a közelben egy hód is...

Szépségek között

Bár mostanában bokros teendőim mellett elég kevés időt töltök a kertben - no meg ebben a nagy meleg is beleszólt - kinek van kedve 40 fokban kint ülni és lesni a madarakat? Inkább bent ülök a lakásban és elütöm valahogy a napot. Hamarosan úgyis jön számomra az augusztus - fotózás szempontjából abszolute pihenő hónap, ilyenkor az objektívet is beadom javításra, hogy az őszt felkészülten várjam, amikor már jönnek a szép színek... De a kertben most is vannak mesébe illő virágok, lepkék, állatok - nézzünk is körbe, hogy mit láthattunk júliusban? Kommentár nélkül.

Tatai Fényes Tanösvény nyáron

Míg legutóbbi kirándulásunkkor egy igazi kincsesbányára leltünk a Tatai Fényes Tanösvénynél, most a nyár és az aszály miatt picit csalódnunk kellett, mert egy-két béka, tőkés réce, jégmadár, vízityúk és szitakötőn kívül nem sok mindent láthattunk. A nagy meleg miatt a vízből is nagyon kevés volt,  mi se sokáig bírtuk a szabadban - most csak 2 órát sétáltunk ott. Családi programnak tökéletes volt, most nagybátyámék is elkísértek minket, aminek nagyon örültünk, a végén pedig Bicskén beültünk egy hangulatos étterembe a program zárásául.

Ez a tanösvény tavasszal-nyáron gyönyörű - járjuk is körbe kedves Olvasóim egy virtuális sétával, a végén egy aranyos kis állatot is láthatnak a poszt olvasása során :o)

Nagy szarvasbogár

Már egy ideje sejtettem, hogy különleges helyen élünk - ez már látható volt a madáretető rendszeres látogatóiról is, de hogy még érhetnek meglepetések, arra nem gondoltam. Pár hete egy nagy szarvasbogarat vettünk észre a kertben, mondanom sem kell, hogy szaladtam a fényképezőgépért, hogy lefotózhassam. Közösségi oldalakon már többször láttam, de ilyen közelről még nem. Az a jó, hogy az életben vannak a dolgok amiket keresünk, de nem találjuk - egyszer csak minket talál meg.... 

Pancsi-pancsi

Madárbarát kertünkben a június, július, augusztus - amikor a legmelegebb hónapok vannak kizárólag a madarak itatásáról, pancsolási lehetőségéről szól. Mivel a kerti les az első két évadban remekül bevált, ezért októbertől tervezünk egy igazi itató felállítását is, most csak egy kis tálban pancsolhatnak. De így is látszik rajtuk, hogy örülnek ennek a lehetőségnek, ha nem figyelünk oda, azonnal megjelenik egy kis tollas barát és örömmel használja ki a wellness csodálatos pillanatait :o)

Ebből hoztam pár fotót most kedves Olvasóimnak.

Teve a kertben

Mielőtt elcsodálkoznának kedves Olvasóim, hogy tényleg teve van-e a kertben, megnyugtatom Önöket, hogy valóban egy olyan helyen jártam, ahol bár nem igazi, de egy olyan teve van a kertben, amit rendesen kivágtak, gondoznak és ha megérkezünk oda fantasztikus érzés fog el minket. Az igazi tevének van egy hátulütője is, hogy leköphet minket, ha valami nem tetszik, nos itt ilyen nincsen. Hogy hol van ez a csodás hely, nem árulom el, képzeljünk el egy képzeletbeli világot, ahol láthatjuk. Ez a képzeletbeli világ a blogom ezen posztja, így tegyünk egy virtuális sétát most...

Képekben mesélem el ezt a történetet.

Madárcsemeték a kertünkben

Ismét egy olyan időszakhoz érkeztünk, amikor alig van időm a blog írásra. Hétvégenként vagy egy közeli strandra megyünk, ha nagyon meleg van, vagy a kertet csinosítjuk (munkában nincs hiány), ha egy picit hűvösebb idő van. Bár madárbarát kertünk nincs hivatalosan bejelentve az MME-nél és rendszeres külön blogot sem írok róla külön harsogva, mint egy kisdobos - mégis vannak kismadarak, rendszeresen fészket építenek a rigók, széncinegék, zöldikék, házi rozsdafarkúak, vörösbegyek és még sorolhatnám milyen fajok. 
Szeretjük és elég, ha leülünk pihenni egy picit és látjuk, hogyan ugrál a kiscinke, vagy a kisrigót hogyan eteti a rigó mama. Nagy öröm ez nekünk. A képek természetesen a madarak védelme érdekében messziről készültek.

Armageddon

Legutóbbi sétálásunk közben páratlan látványban volt részünk, éppen vihar előtti időjárásra értünk ki a kedvenc rétünkre. Mielőtt elszakadt volna az ég pár fotót tudtam készíteni, aztán söprés haza gyalog 😄 A kirándulást egy szivárvány tetőzte, így pazar látványban volt aznap részünk...

Képekben mesélem el ezt a történetet. 

Pillanatok egy kerti les életéből

Már hagyomány, ha nyár van a kerti les elmegy "pihenni", amíg hidegebb idő nem lesz. Ez most is így van, véget ért a 2. évadja a kerti lesünknek, legközelebb amikor jön a hideg idő, akkor vesszük elő ismét a raktárból. 

Nem volt egy unalmas évad most sem - szerintem a fotókból látszik. Ami újdonság volt idén a fenyvescinege, erdei pinty, harkály - ami már megszokottnak mondható ökörszem, szajkó, őszapó, balkáni gerle, örvös galamb, rigók, vörösbegy, barátposzáta, csilp-csalp füzike és még rengeteg más tollas barát... Tényleg nem volt egy rossz ötlet madárbarát kertet varázsolni a kertünkből, mert a madarak meghálálják ezt. Sokszor amikor elmegyünk sétálni egyet, a mi kertünk a leghangosabb a környéken :o)

Lássuk hát egy slideshowban, milyen madarak is voltak idén a kertünkben. Ami biztos, hogy a január, február, március elég erős hónap volt, talán az április is.... Legközelebb ősszel folytatjuk :o)

És ismét sok köszönet Tibi fotós barátomnak a kerti les megtervezéséért és a sok segítségéért a megépítésében :o)

Harkály "invázió"

Feleségem többször jelezte kutyasétáltatás után, hogy harkályokat látni a kert közelében lévő erdőben, így ma mivel volt egy kis szabadidőm én is kimentem megnézni, mi a helyzet. A jellegzetes csipogásukra már régóta felfigyeltem, mondtam is fotós barátomnak, ha ősszel lesz egy igazi itató tuti be fognak jönni rá. Viszonylag elég közelről megfigyelhettem őket, persze azért tisztes távolságban maradva és nem megzavarva tevékenykedésüket. Egyik legkedvesebb madaram, a les 1.0-ás verziójánál viszonylag sok volt belőlük. Örültem neki, hogy nálunk is megjelentek...

Kert most

Nem győzzük eleget mondani, hogy mennyire szeretjük azt a helyet, ahol élünk most - zöld övezetben, kerttel és rengeteg virággal és tollas baráttal körül véve. Persze egy kert rengeteg munkával is jár - alig nyírtad le a füvet máris nyírhatod újra, a sövényt ami nagyon megnőhet gondozni kell - de egy madárbarát kertben elengedhetetlen, szintén az a növények és virágok gondozása, ápolása, öntözése ebben a nagy melegben. Persze amikor időnk engedi jó egy kicsit külni a kertbe és élvezni a kert szépségét főleg ha épp eső esett előtte...

Apaj 10

Pont 10 éve voltunk először Apajon, ezért készült ez a slideshow, 2012-ben fotózásom hajnalán jutottam el először erre a csodás helyre. Számomra nagyon kedves és különleges madaras hely, időnként sikerül "elzarándokolnunk" fotós barátommal - feleségem, ha van ideje szintén velünk tart ilyenkor. A slideshowban látható hattyú, szárcsa, barkós cinege, cserregő nádiposzáta, nádi tücsök bogár, kakukk, nyári lúd, vörös gém, szürke szarvasmarha, bivaly, gólyatöcs, kanalasgém és még sokan mások :o)

Nagyban és HD-ben nézzétek kedves Olvasóim :o)

Rózsák kertje, Budatétény

Elkészült a slideshow is a Rózsák kertjéről, így visszanézve is látható, hogy nagyon szép látványban volt részünk, fogadjátok szeretettel kedves Olvasóim.

Nagyban és HD minőségben érdemes megnézni, hangfalakat bekapcsolni :o)

Rózsák élőben - avagy fotók a Budatétényi Rózsakertről

Ha még nem unják a rózsákat kedves Olvasóim, most egy olyan helyet mutatnék be, melyet bátran ajánlok megtekintésre azoknak, akik szeretnek kimozdulni a nagy meleg ellenére is - ez nem más, mint a Budatétényi Rózsakert. Most érdemes menni, mert gyönyörűek a rózsák, van ami már elhervadt ugyan, de van látnivaló így is bőven.

A nagytétényi hegyoldalban 2 és fél hektáron illatoznak a különböző rózsafajták, amelyeknek szemrevételezését még élvezhetőbbé tették az egyszerű halandóknak. Mi is ellátogattunk a helyre, ahol több száz éves ritkaságok mellett Hugonnay Vilmának és Cinka Pannának keresztelt rózsafajtákat is megcsodálhatunk.

Eső után...

Az elmúlt nehéz hét után egy friss, eső utáni szombat reggelre ébredtünk. Bevallom, én nagyon szeretem az eső illatát...
Persze ilyenkor azonnal ki kell mennem a kertbe, mert most van a rózsák és tavirózsák szezonja, nézzük meg milyenek, hogy néznek ki vízcseppesen. Egyszerűen gyönyörű ilyenkor a kis kertünk, én továbbra is kis botanikus kerti csodának nevezem. A mai fotók elkészítése után jöhetett a hétvégi aktív pihenés - mind a házban, mind kint volt rendesen munka.... A mai csodát ismét képekben mesélem el...

Ezekkel a fotókkal kívánunk feleségemmel Áldott Pünkösdöt kedves olvasóinknak :o)

Sündisznó a madárbarát kertben

A mai nap legnagyobb meglepetése volt, hogy kedves szomszédunk messengeren ránkírt, hogy sündisznót látott a kerítéshez közel nálunk  (amit nagyon köszönünk neki). A rossz idő ellenére feleségemmel kisétáltunk és valóban megpillantottuk őt. Én még életemben nem láttam real-time ilyen kis állatot és nagyon tetszett, hogy nem ment arrébb, hanem szépen dolgozott ott, tette a dolgát. Tényleg egy varázslatos helyen lakunk, ahol a fákon zöld küllő nevet, harkály kopog, nem is olyan messze hódot láttak, most meg egy sündisznót... Nem hiába szeretjük Törökbálintot, ahol élünk.

Sövénynyírás, les lebontás, etető javítás a madárbarát kertben

Madárbarát kertünkben számomra a legszomorúbb pillanat az, amikor lebontjuk a madárlest - ez azt jelenti, hogy megérkezett a tavasz, vagy a nyár, ilyenkor már nincs etetés - csak pancsolni jönnek tollas barátaink. Persze jó is van benne - hiszen itt a nyár, akármikor ki lehet ülni a zöld övezetbe egy sörrel, vagy kólával a kezünkben, hogy adjunk az egészséges életmódnak :o) 

A kerttel kaptunk egy hatalmas kinti részt is, ahol a sövényt folyamatosan nyírni kell több okból is - ebben az időszakban az egyik legnagyobb kártevő - az amerikai kabóca jelenik meg és abban bizony nincs köszönet, megesznek minden növényt és virágot. Most különösen vigyáznunk kell, hiszen már lassan érik a kertben a paradicsom, retek, eper, saláta - ezek a kis lepkék előszeretettel felzabálják ezeket. A mai szombat erről szólt most, mindenesetre elég aktívan pihentünk... A fotók szinte mind mobiltelefonnal készültek.

Tavirózsák és rózsák kertje

Nagyon felgyorsult most a természet - próbálja egy picit utolérni lemaradását, sorra virágoznak és virágoznak el kertünk virágai. Alig gyönyörködöm a sásliliomban, másnapra már szomorúan veszem észre, hogy nincsen, ugyanígy voltam az írisszel, harangvirággal és még sorolhatnám. Sajnos most is volt több nap, hogy kimaradt a kert egyéb okokból, így volt amiről lemaradtam, de hát ez van, ez az élet rendje. Azért így is készültek szép fotók kicsiny kis botanikus szépségünkről és erről hoztam egy kisebb összeállítást mára.

Gyurgyalagok

Viszonylag rég jártam a blogon, mármint posztírás szempontjából, ennek több oka is volt most. Kicsit felgyorsultak a dolgok kicsinyke családunkban, mellette egy kretén (másképp nem tudok fogalmazni) feltörte a Facebook fiókom és elvette minden hozzáférésemet tőle. Jó volt, semmi problémám nem volt vele, egyszer csak valaki fogta és lenyúlta. Ha olvassa ezen sorokat felkérném rá itt, hogy legyen szíves törölni onnan, ugyanis barátaimmal már minden jogosultságát levettük, ami ezáltal az eltulajdonítás által szerzett volna és köszönöm  a sok segítséget itt is, aki részt vett benne, ami jó kis csapatmunka volt szerintem. Emiatt a bemutatkozó résznél a Facebook link már máshová mutat.

Közben persze nem csak a közösségi oldalak értelmén filóztam, hanem mivel most van szezonja a gyurgyalagoknak, őket is megnéztük, hogy vannak. Szerencsére nem messze a lakhelyünktől tudunk olyan helyeket, ahol lehet őket fotózni. Mivel nem szeretnénk, hogy ezer fotós megjelenjen ott másnap, így a hely maga maradjon titokban. Fogadjátok a fotókat szeretettel kedves Olvasóim :o)

Madárportrék

A télen készült több madárportré is a kerti lesből - és persze tavasszal is, ebből válogattam egy kis ízelítőt a fotónapló látogatóinak. Jó dolog ez a kerti les és hogy ennyi látogató van ki gondolná? Persze van egy-két régebbi fotó is köztük, aki régebben látogatja az oldalt szerintem kiszúrja majd :o)

Tulipánok kertje

Csak pislogok párat és azt veszem észre, hogy nagyon rohan az idő - egyik reggel hétfő reggel van, másik este meg vasárnap este... Valahogy időhiányban "szenvedünk". Rengeteg teendőnk van a kert körül is, így a gép közelébe is ritkán jutok, így a tulipánokról már úgy tudok beszámolni kedves Olvasóimnak, hogy időközben már elvirágoztak... De hát ez van, ez az élet rendje. 

Ezzel a kis összeállítással szeretnénk feleségemmel bemutatni kertünk sokszínűségét, most csak képekkel, kommentár nélkül.

Gondoskodás rigóéknál

A tavaszt mindig izgatottan várom, mert ilyenkor tuti születik kisrigó a madárbarát kertünkben, persze más tollas barátnak is van csemetéje, de a kisrigókat viszonylag egész közelről meg lehet figyelni tűréshatáron belül persze. Ilyenkor mindig megfigyelem mennyire vigyáznak a csemetéjükre, amíg pici - táplálják őket és amíg szükséges elkisérik őket, de van, hogy magára hagyják amíg elmennek ennivalót szerezni neki. Egyszer a kerti lesben láttam, hogy jött a kis tollas barát fürdeni és rigó papa addig messzebb megvárta, amíg be nem fejezi a pancsolást... És később öröm látni, hogy felnő a kismadár és már ő kezd társat találni és fészket építeni szinte a szemünk láttára.

Barátposzáta a madárbarát kertben

Miközben kimozdultunk egy kicsit, persze országhatáron belül - a madárbarát kertben is történtek események. Megjelentek új látógatók : barátposzáták, erdei pinty, harkály, örvös galamb, dolmányos varjú, seregélyek, házi rozsdafarkúak (és még sorolhatnám) folyamatosan látogatják a kertek a megszokott látogatókon kívül. Született több kisrigó is, de erről majd egy másik posztban számolok be, elkezdtek végre virágozni a virágok is, a tavasz most egy kicsit késésben volt a megszokotthoz képest. De így is nagyon jó körül nézni, amikor gyönyörű tulipánokat lehet látni, virágzik (vagy lassan elvirágzik) a magnóliafa, írisz fog kinyílni hamarosan, sárga sásliliom szépségében, szellőrózsák látványában lehet elmerülni és még sorolhatnám. Olyan a kert sokszor is mondom, mint egy arborétum... A madáretetésnek vége, most már csak a pancsolás és madármegfigyelés maradt, de így sem unatkozunk, szerencsére a tollas barátok is megszerették a kertet, úgy vettük észre...

Barangolás Kőszegen

Mielőtt hazaindultunk volna Kőszegen álltunk meg a csapatépítő kirándulás alatt. A vár megnézése előtt és után még a városba sétáltunk egyet, már annyira jó idő volt, hogy lehetett fagyizni, vagy cukrászdába ülni, szóval igazi kikapcsolódás volt aznapra.

Így hoztam most pár fotót Kőszegről kedves Olvasóimnak.

Ahol egy órával előbb harangoznak - Kőszeg, Jurisics vár

A középkori hangulatú, bájos kisváros, Kőszeg legismertebb látnivalója a Jurisics-vár. A napjainkban teljesen felújított, több kiállításnak is helyet adó, jó állapotú vár a belvárosban magasodik.

A vár története

A kőszegi, avagy Jurisics vár legismertebb kapitánya után kapta nevét. Az épület történelme egészen hosszú időre tekint vissza, első említése egy 802-ben kelt iratban olvasható. A vár eredetileg gótikus stílusú, de a reneszánsz és barokk korban történt alakítások is nyomot hagytak rajta. Szerkezete egy elővárból és egy belsővárból áll, mindkettőt vizesárok övezte.

Számos ostroma közül a legismertebb, melyet az 1532-ben Bécs városa felé tartó Szulejmán szultán hatalmas serege ellen vívott. Jurisics Miklós várkapitány és a törökökhöz képest kicsiny csapata huszonöt napos viadal után adta meg magát. A várvédők emlékére szól még napjainkban is mindennap 11-kor a kőszegi harangszó. A szokatlan időpont arra utal, hogy az ostrom alatt az utolsó török katona ebben az időpontban hagyta el a vár falait.

Habsburg Ferdinánd vitézségéért bárói ranggal jutalmazta a kapitányt, övé lett jutalmul Kőszeg városa is. Jurisics fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így a város ismét a királyi kamara kezelésébe került. 1695-től az uradalom az Esterházy család tulajdonába került, kik egészen 1931-ig birtokolták azt, így nem véletlenül szokták a várat Esterházy-várnak is hívni.

A vár helyreállítása 1955 és 1963 között történt, de legfontosabb rekonstrukciója 2011-ben kezdődött és 2 évig tartott.