Egy rét legszebb pillanatai...

A blog rendszeres olvasói sokan tudják már, hogy Lali kutyánk egy éve van nálunk. Nagyon sok hálás pillanatot szerzett nekünk, mióta velünk van és a kutya legnagyobb előnye, hogy muszáj kimozdulni sétálni. Ilyenkor vagy feleségem megy vele, vagy én, vagy is-is, attól függ, hogy érünk rá. Itt Törökbálinton a közelben van egy rét, ahol már nagyon sok szép naplementét láthattunk, de ha szerencsések vagyunk egy leendő vihart is lencsevégre kaphatunk, vagy éppen egy szivárványt... De messziről észrevettünk szaladó őzeket, sünddisznót, vannak vaddisznók és valahol a közelben egy hód is...

Szépségek között

Bár mostanában bokros teendőim mellett elég kevés időt töltök a kertben - no meg ebben a nagy meleg is beleszólt - kinek van kedve 40 fokban kint ülni és lesni a madarakat? Inkább bent ülök a lakásban és elütöm valahogy a napot. Hamarosan úgyis jön számomra az augusztus - fotózás szempontjából abszolute pihenő hónap, ilyenkor az objektívet is beadom javításra, hogy az őszt felkészülten várjam, amikor már jönnek a szép színek... De a kertben most is vannak mesébe illő virágok, lepkék, állatok - nézzünk is körbe, hogy mit láthattunk júliusban? Kommentár nélkül.

Tatai Fényes Tanösvény nyáron

Míg legutóbbi kirándulásunkkor egy igazi kincsesbányára leltünk a Tatai Fényes Tanösvénynél, most a nyár és az aszály miatt picit csalódnunk kellett, mert egy-két béka, tőkés réce, jégmadár, vízityúk és szitakötőn kívül nem sok mindent láthattunk. A nagy meleg miatt a vízből is nagyon kevés volt,  mi se sokáig bírtuk a szabadban - most csak 2 órát sétáltunk ott. Családi programnak tökéletes volt, most nagybátyámék is elkísértek minket, aminek nagyon örültünk, a végén pedig Bicskén beültünk egy hangulatos étterembe a program zárásául.

Ez a tanösvény tavasszal-nyáron gyönyörű - járjuk is körbe kedves Olvasóim egy virtuális sétával, a végén egy aranyos kis állatot is láthatnak a poszt olvasása során :o)

Nagy szarvasbogár

Már egy ideje sejtettem, hogy különleges helyen élünk - ez már látható volt a madáretető rendszeres látogatóiról is, de hogy még érhetnek meglepetések, arra nem gondoltam. Pár hete egy nagy szarvasbogarat vettünk észre a kertben, mondanom sem kell, hogy szaladtam a fényképezőgépért, hogy lefotózhassam. Közösségi oldalakon már többször láttam, de ilyen közelről még nem. Az a jó, hogy az életben vannak a dolgok amiket keresünk, de nem találjuk - egyszer csak minket talál meg.... 

Pancsi-pancsi

Madárbarát kertünkben a június, július, augusztus - amikor a legmelegebb hónapok vannak kizárólag a madarak itatásáról, pancsolási lehetőségéről szól. Mivel a kerti les az első két évadban remekül bevált, ezért októbertől tervezünk egy igazi itató felállítását is, most csak egy kis tálban pancsolhatnak. De így is látszik rajtuk, hogy örülnek ennek a lehetőségnek, ha nem figyelünk oda, azonnal megjelenik egy kis tollas barát és örömmel használja ki a wellness csodálatos pillanatait :o)

Ebből hoztam pár fotót most kedves Olvasóimnak.

Teve a kertben

Mielőtt elcsodálkoznának kedves Olvasóim, hogy tényleg teve van-e a kertben, megnyugtatom Önöket, hogy valóban egy olyan helyen jártam, ahol bár nem igazi, de egy olyan teve van a kertben, amit rendesen kivágtak, gondoznak és ha megérkezünk oda fantasztikus érzés fog el minket. Az igazi tevének van egy hátulütője is, hogy leköphet minket, ha valami nem tetszik, nos itt ilyen nincsen. Hogy hol van ez a csodás hely, nem árulom el, képzeljünk el egy képzeletbeli világot, ahol láthatjuk. Ez a képzeletbeli világ a blogom ezen posztja, így tegyünk egy virtuális sétát most...

Képekben mesélem el ezt a történetet.

Madárcsemeték a kertünkben

Ismét egy olyan időszakhoz érkeztünk, amikor alig van időm a blog írásra. Hétvégenként vagy egy közeli strandra megyünk, ha nagyon meleg van, vagy a kertet csinosítjuk (munkában nincs hiány), ha egy picit hűvösebb idő van. Bár madárbarát kertünk nincs hivatalosan bejelentve az MME-nél és rendszeres külön blogot sem írok róla külön harsogva, mint egy kisdobos - mégis vannak kismadarak, rendszeresen fészket építenek a rigók, széncinegék, zöldikék, házi rozsdafarkúak, vörösbegyek és még sorolhatnám milyen fajok. 
Szeretjük és elég, ha leülünk pihenni egy picit és látjuk, hogyan ugrál a kiscinke, vagy a kisrigót hogyan eteti a rigó mama. Nagy öröm ez nekünk. A képek természetesen a madarak védelme érdekében messziről készültek.