Madárbarát kertünk vendégei - Kék cinege

A mostani posztomban szintén egyik nagy kedvencemet mutatom be Nektek kedves blog olvasók. Tavaly nem volt annyira gyakori látogató, mint az őszapó, de amikor megjelent az etetőnél mindig nagyon örültem. 

Egész Európában elterjedt faj. Kis termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben. Télen csapatosan keresi fel a sűrű nádasokat, a nád magját fogyasztja. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal (hernyók, pókok, lószúnyogok) eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak. A hideg idő beálltával térnek át a magokra. A nálunk költő madarak állandóak, míg a tőlünk északabbra költő egyedek nagy számban telelnek hazánkban. Megtelepedését odúk kihelyezésével, áttelelését pedig napraforgómag, szalonna vagy cinkegolyó kihelyezésével segíthetjük.

Élőhelye, költése:

Odúban költ. Városokban, árterekben, zárt erdőkben, gyümölcsösökben, parkokban mindenütt előfordul. Évente egy, az állomány egy része kétszer költ. A fészek a madár testméretéhez képest igen nagy, melyet többnyire a tojó épít. Gyökér, szalma és fűszál alapra mohából készíti, amit szőrrel bélel ki. A fészekalj olykor igen nagy, 6-14 tojásból áll. A két szülő közösen eteti a fiókákat.

Előfordulás és állományainak helyzete 

Hazai fészkelő-állománya 220 000 - 295 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).

Hazai előfordulás

Státusz: rendszeres fészkelő

Előfordulási időszak: állandó

Állományváltozás

A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található valamennyi adat összesítése (1908-tól napjainkig)

• Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-től): 285764 pld.
• Ebből a gyűrűzött fiókák száma: 21003 pld.

A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése (1951-től):

• Helybeni (0-5 km) megkerülések száma: 36776 pld. (12.87 %) (78757 esetszám)
• Belföldi (>5 km) megkerülések száma: 460 pld. (0.16 %) (617 esetszám)
• Külföldi megkerülések száma: 120 pld. (0.04 %) (129 esetszám)

A Madártani Intézet (1908-1950) és a Természettudományi Múzeum (1950-1956) szervezésében, Magyarországon gyűrűzött és külföldön megkerült madarak száma, beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 4 pld.

Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon (1908-tól): 107 pld. (139 esetszám)

A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes megkerülés száma adattípusonként:

• Visszafogás: 37398 pld. (79597 esetszám)
  A gyűrűs madarat gyűrűző fogta meg ismét és engedte el az adatok rögzítését követően.
• Megfigyelés: 37 pld. (61 esetszám)
  A gyűrűs madarat a fémgyűrű vagy a színes jelölések alapján megfogás nélkül azonosították (szabad szemmel, távcsővel, teleszkóppal, fényképről stb.).
• Kézrekerülés: 149 pld. (149 esetszám)
  A gyűrűs madár valamilyen módon kézrekerült vagy a tetemét megtalálták (nem gyűrűzői tevékenység folytán)

Legtávolabbi megkerülés: 1229 km (Magyarország-Oroszország)
A gyűrűzési és a megkerülési hely közötti távolság.

Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján (gyűrűzés és megkerülés között eltelt idő): 2961 nap (8 év 1 hó 8 nap ), Gyűrűzékori kor: 1. évében (1y)

Legidősebb gyűrűs madár a megkerülésének körülményei: Visszafogás (belföldi)

A legnagyobb eltelt idő a gyűrűzés és a megkerülés között (ha a megkerülési adat visszafogás, megfigyelés vagy olyan kézrekerülés, ahol a madár élt vagy a friss tetemét találták meg).

Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-parcae