Az egyik legközismertebb és leggyakrabban szemünk elé kerülő énekesmadarunk, mely igen jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez. A hímek teljesen feketék, míg a tojók és a fiatalok barnás színezetűek. Költési időben kora hajnaltól, szinte még teljes sötétségben elkezdi hangos énekét. Lószúnyogokkal, gilisztákkal táplálkozik, melyeket főként a talajon kap el. A hidegebb idő beálltával fokozatosan áttér a bogyós termésekre (galagonya, vadrózsa, bodza), de gyümölcsöket is előszeretettel fogyaszt. Télen lágyeleség – gyümölcs, zöldség, sajt, túró – kihelyezésével segíthetjük áttelelését.
Élőhelye, költése:
Eurázsiai elterjedésű faj, de betelepítették Ausztráliába és Új-Zélandra is. Jól alkalmazkodó madár, hazánkban szinte mindenütt megtalálja életfeltételeit. A XX. század közepén a városi parkokban, lakótelepeken, kertekben, fasorokban is megtelepedett. A településeken történő térhódítását a több táplálék és a kevesebb ragadozó idézte elő. Évente kétszer, legfeljebb háromszor költ. Territoriális madár, a hímek már februárban revírt foglalnak, melyet hangos énekükkel jeleznek. A fészket a tojó építi, meglehetősen változatos helyekre. Leggyakrabban bokrokon, fákon, épületeken, ereszcsatornákon, vagy akár a talajon gallyakból, fűszálakból és sárból alakítja ki a fészkét. Meglehetősen elővigyázatlan, emiatt rendszeresen megsemmisülnek fészekaljai. Sok esetben előfordul, hogy a tojásos fészekaljakat elhagyja és máshol kezd költésbe. Rendszerint 4-6 tojást rak. A fiókák még teljes röpképességük előtt kiugrálnak a fészekből, de szüleik még hetekig etetik őket. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy jó szándékú emberek a gyámoltalannak és elhagyottnak tűnő fiókákat megfogják, hazaviszik nehogy elpusztuljanak. Erre azonban semmi szükség, ugyanis jelzőhangok alapján az öreg madarak a fészket elhagyó fiatalokat könnyedén megtalálják és teljes kifejlődésükig etetik őket.
Hím fekete rigó
Tojó fekete rigó
Előfordulás és állományainak helyzete
Hazai fészkelő-állománya 1 310 000 - 1 610 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt növekedést mutat (1999-2015).
Hazai előfordulás
Státusz: rendszeres fészkelő
Előfordulási időszak: állandó, de az állomány egy része elvonul
További fajokról a MAP adatbázisában tekinthetőek meg hasonló térképek. >>
A fenti interaktív térképen a 1999.01.01. óta eltelt időben megfigyelt és a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött adatok alapján láthatóak a faj előfordulásának helyei és a fészkelés valószínűségére utaló információk (színezés).
Térbeli felbontás: 10*10 km (UTM négyzetek)
A fenti interaktív grafikonon a Madáratlasz Program (MAP) adatbázisba feltöltött "teljes fajlistás" adatok alapján látható a faj előfordulási gyakoriságának alakulása az utóbbi 26 hétben, hetenkénti bontásban. További fajokról - bármely időszakra vonatkozóan - a MAP adatbázisban a "Fajok előfordulási gyakorisága" oldalon tekinthetőek meg hasonló grafikonok és térképek. >>
Állományváltozás
A hazai állomány változásáról a fészkelési és a telelési időszakra vonatkozóan az MMM program szolgál információkkal.
Információk a grafikon helyes értelmezéséhez:
MMM adatbázis > Grafikonok > Trend adatok >>
Madárgyűrűzési adatok
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
Magyarországi madárgyűrűzési helyek területi eloszlása (1951-től)
Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.
Megkerülési térkép(ek)
Magyarországon jelölt madarak megkerülési helyei (a térkép tartalmazza azoknak a – madárgyűrűzési adatbankban szereplő – madaraknak a külföldi vonatkozású megkerülési adatait is, amelyeket a történelmi Magyarország területén gyűrűztek).
A Magyarországon megkerült külföldi gyűrűs madarak jelölési helyei.
Az egyes szimbólumok mérete arányos az adott koordinátán megjelölt madarak mennyiségével.
A kézrekerülések körülményei
A kérzekerülési körülmények 8 fő csoportba kerültek összegzésre. A diagram csak a kézrekerüléseket tartalmazza (a visszafogásokat és a megfigyeléseket nem).
Ő a leggyakoribb nálunk,már kétszer fészkelt itt. Nagy havazásban külön kis etető házikót építek nekik, ahová almát és répát, szalonnamaradékot felkockázva szoktam kitenni - de pl. a túró még sosem jutott eszembe...
VálaszTörlés