Havazás napján

Az elmúlt napi tavaszias időjárás után reggel ismét arra ébredtünk a hónap utolsó vasárnapján, hogy havazik, kint ismét hótakaró borít mindent. Szombat éjjel fagyos széllel lehűlés érkezett, bár ha csak pár órára is nagy örömünkre szolgált a friss hótakaró. A kertben szinte mesés hangulat volt, amikor kimentem, igaz megtévesztőleg énekelték a széncinegék, hogy nyitnikék, nyitnikék! De erre még azért egy picit várni kell, a tél próbálkozik egy picit, hiába kopogtat már a tavasz. Mondanom sem kell, hogy hol voltam ma is, ahol a még a fehér mesevilágban megjelenik a vörösbegy, rigó asszonyság, messziről tengelicek hangját hallottam... Jó dolog a kerti madarak megfigyelése.

Tavasz a télben

Az idei tél szerencsére elég változatos. Először arra ébredünk fel, hogy friss hó esett - no nem nagy 1-2 cm, de mégis hó, aminek mindenki örül. Utána mintha tavasz lopakodott volna a télbe... 9 fok van, végre nem fázunk, a madarak már szinte tavaszi dalokat énekelnek. De ez persze nem tart sokáig a tél összeszedi magát éjjel ismét fagy, a következő nap  hideg lesz és ki tudja havat vagy esőt hoz-e majd...
Gyorsan múlik az idő - a tél utolsó hónapja közeledik. Még mindig a tollas barátok a főszereplők a kertünkben és úgy látom, hogy ők is kezdik ezt érezni. Egyelőre még az alapfajok vannak meg, de kedvenc leskunyhónkban így is elég sokat vagyok kint, amikor időm engedi... Már vannak visszajáró vendégek madárbarát kertünkbe köztük pl. egy vörösbegy, mely állandóan a közelben van, figyeli mit csinálok, amikor a kertben vagyok. Igazi kikapcsolódás ez nekem... Még érezni, hogy kevesebb madár van, mint szokott, de a hideg és a random érkező hó talán megteszi a hatását.

A fotók amik most láthatók több leskelődés eredménye január folyamán.

Januári madarászás

A mostani helyzet miatt jóval kevesebbet mozdulunk ki - ezért a kevesebb poszt is a blogon. Szerencsére azért van ami viszonylag könnyen megközelíthető és számomra rengeteg kedves fotó témát ad - ez a budapesti Kána-tó. Évente 3-4 alkalommal szoktam ellátogatni ide főleg télen, tavasszal, nyáron és ősszel. Ez most sem maradhatott ki, egy kis téli csavargás hiányzott már a természetben. 

Erről a kirándulásról számolok be most képekben kedves Olvasóimnak.

Legyen hó

Ma reggel abban a csodában volt részünk Törökbálinton, hogy hóra ébredtünk. Erre mondják, hogy aki korán kell aranyat lel... Kinézve az ablakon csodálatos látvány fogadott és remegő kézzel kezembe vettem a fényképezőgépet és kimentem az udvarba egy kicsit körülnézni. Persze ilyenkor a hólapátolás sem maradhat el, de ez csak ráadás a sportkedvelőknek :o)

Ezekről a fotókról hoztam egy kis válogatást kedves Olvasóimnak.

Őszapók a madárlesnél

Amikor elkészült a kertben a madárles bizakodó voltam. Sokszor hallottam a ház körül őszapókat, így bíztam benne, hogy itt is meglátják, vagy észreveszik a sok finomságot, amit kiraktunk nekik feleségemmel. Tisztességesen feltöltöttük minden földi jóval - van cinkegolyó több is, szotyi, dió, alma, hántolt napraforgómag.

Egyik nap beültem új kedvenc lesembe. Ismét hallottam az őszapó jellegzetes hangját és pár perc múlva meg is jelentek, nagy örömömre. Gondoltam is közben, hogy jó volt a harkályfát kirakni a drágaságoknak! Mondanom sem kell fényképezőgép elő és készültek a fotók rendesen :o)

2020 legjobb fotói

A 2020-as év minden szempontból egy picit más volt, mint a többi. A Covid-19 járvány az egész évi fotós naptárat átvariálta, jóval kevesebb helyre mentünk el, mint az előző évben feleségemmel. Őrült egy év volt ez. Talán a nyár és az ősz volt az, ami igazán fotózással telt, viszont kárpótolt a hely, ahol lakunk. Sokkal jobban megismertem a növényvilágát és madárvilágát. 

Reméljük az idei év már jóval több kirándulással, madárfotózással telik majd. Így legyen :o)