2022/04/01

Tatai Fényes Tanösvény

Pár hete - még márciusban - a kerítés fejlesztés után Tibi fotós, madarász barátommal megbeszéltük, hogy egy szombati napon ellátogatunk hárman a Tatai Fényes Tanösvényre. Pár éve voltam már ott - már nem emlékszem a nevére kivel - akkor az ősz látványa fogott meg. A honlapot meglátogatva olvastam, hogy egész évben látogatható akár szezonon is kívül, 1,5 km hosszú ökoturisztikai útvonal, amely interaktív módon mutatja be a fürdő területének természetvédelmi kincseit. Ideális célpont családoknak, gyerekes családoknak és természetfotósoknak is, sok ritkasággal találkozhatunk itt. Nekem a nap meglepetései voltak a guvat,  nutria (más néven hódpatkány), fekete harkály, vízityúk-szárcsa halom, ökörszem, nagy kócsag, teknősök, vörösbegy és még sorolhatnám miket láttunk, illetve fotóztunk. Úgy éreztem magam, mintha egy vízi lesbe csöppentem volna, ami nem fizetős les, amiért igazából nem teszel semmit, csak beülsz és lefotózod. Bár végülis fizetős, hiszen a jegyek árát leperkáltuk a pénztárnál. És annak ellenére, hogy szombati napon voltunk ott, nagyon kulturáltak voltak az emberek, sokan jöttek szembe fotómasinával a kezükben - pár ismerős arcot láttam is Facebook csoportomból

Képekkel mesélem nem mindennapi történetünket kedves olvasóim és lesz majd egy Youtube slideshow is hamarosan :o)

A nap egyik meglepetése volt a guvat


Hol is található ez a Tatai Fényes Tanösvény?

Térkép forrása: itt

Tatai Fényes Tanösvény térkép

Már az elején látszott, hogy egy nagyon gondosan megtervezett és kiépített helyről van szó... Már az első alkalommal vörösbegyet vettünk észre az egyik fán.

Vörösbegy pózolt az egyik közeli fán, amikor megérkeztünk


Egy táblát vettünk észre, melyen Vass Albert idézet volt látható :
"A víz szalad, a kő marad, a kő marad."

Vass Albert idézet az egyik táblán

És valóban igaz...

Haladtunk tovább - táblák irányítottak mindenhol, pontos információkkal, mit hol láthatunk. Az időjárás kedvezett nekünk - hideg, de szép napos idő volt. Egyik legkedvesebb időtöltésemre - tájfotózásra is lehetőség volt. És észre kellett venni, hogy lassan, de biztosan csak tavaszodik már!








Ekkor értük utol Tibi fotós barátomat, aki már nagyban egy guvatot fotózott. Életemben nem láttam ilyen madarat, persze hol lehetett máshol mint egy ágas-bogas, zegzugos helyen. Jót nevettem egyszer, amikor azt olvastam egy fotós blogon, hogy a madár nem törődik azzal, hogy fotózzák, nem törődik a fényviszonyokkal és nem pozicionál a megfelelő helyre a fotósnak. Miért is tenné? :o)
Ilyenkor három eshetőség van: 
- vagy nem fotózod le a madarat és továbbállsz;
- vársz amíg olyan helyre kerül, ahol már használható kép készül róla;
- ha ez a lehetőség nem áll fel, akkor rengeteg utómunka van a fotóval - itt ez lett végül.

Ezen a helyen láttuk meg a guvatot

Ilyen lett a fotó nem kis utómunkával (és még ez sem tökéletes)

Valamit észrevett a sásban?

Lépkedjük, nosza!

Így is örültem neki nagyon...

De nem lehetett sokáig ott maradni, mentünk tovább a kilátóhoz. Ott úgy éreztem magam, mintha egy lesben lennék - csak a kalitka hiányzott hozzá. Vízityúkok, szárcsák, tőkés récék, ökörszem, teknőcök úszkáltak, mintha egy idilli környezetbe csöppentünk volna, fekete harkály dolgozott az egyik fán, halak úszkáltak. Azt sem tudtam, hová nézzek éppen. 

Valamiért imádom a mohás fákat

Tájfotózás szempontjából is nagyon jó hely

Nagyon sok interaktív tábla volt, fontos információkkal

Gyönyörű ez a hely...

Vízi halak úszkáltak

Gondosan kialakított helyen lehetett továbbhaladni

Sok családi fotó is készült, ezek a képek a megfelelő albumba bekerültek már, örök emlék marad.

Katival feleségemmel, kettecskén. Tibi fotós barátom fotója

Egy lesi fotó rólam a kilátóról, feleségem készítette

Egy jól sikerült fotó feleségemről

Feleségemmel mindketten szeretjük a teknősöket. Felülnézetből készült, de azért mert pont alattunk volt a drágaszág... 






És most érkeztünk arra a helyre, ahol elég sokat elidőztünk. Meg is beszéltük Tibivel, hogy egyszer egy hétköznap, amikor kevesebben lesznek, eljövünk és egy egész napot itt töltünk. Röpke 1-1,5 óra alatt is rengeteget láthattunk. Közben néha visszanéztünk a guvathoz is, de ő már elbújt valahol, nem igazán volt fotogén.

Tipikus ökörszemes, vízityúkos, szárcsás hely

Tőkés récék pihentek

Tetszett a rengeteg fa

Ökörszem show! Rengeteget fotózhattuk fotós barátommal

Jégmadárban is reménykedtem, meg bakcsóban, de most nem voltak

Gondos kezek munkája

Fekete harkály dolgozott egy picit messzebb

Rég láttam ilyen közelről

Egy odút is felfedeztem a fekete harkálynál

A kilátóra érdemes felmenni

Nálam az év madara az ökörszem, sose fotózhattam ennyit

Pózolás ökörszem módra

Jó volt őt nézni

Talán tojó lehetett? De sose tudom náluk sem megállípatani

Elég sok vízityúk is volt

Ökörszem pózolt


Szárcsa is nagyon sok volt

Miközben továbbhaladtunk - és néztük, hogy merre is menjünk egy kedves fotós lány odajött és mesélte, hogy nutriákat láttak párjával nem messze. Mutatott is pár képet róluk, így kedvet kaptunk, hogy megkeressük őket. Utólag is köszönöm neki, hogy tippet adott, merre menjünk tovább :o)

Itt megfordult a fejemben, hogy akár hódok is lehetnek...

Nutriákat kerestünk, de máshol találtunk rájuk

Egy hatalmas kidőlt fa

Függőhíd, próbáljátok ki - egy élmény átmenni rajta! Főleg, amikor mozog D

Csodaszép egy hely ez

Tükröződés

Mintha egy Indiana Jones filmbe csöppentünk volna

Tibi haverom közben már az autóhoz ment és éppen mi is feleségemmel a kijáratott kerestük, amikor Katica egy nutriát vett észre. Erről egy előző posztban már beszámoltam, de pár fotó erejéig itt is bemutatóm nurtira urat, vagy asszonyt?

Nutria közeleg!

Nutria mosakodott

Első találkozásom ezzel a csodával

Méltóságteljesen úszott tovább

Majd eltávolodott és szomorúan búcsút vettünk egymástól...


Itt már ténylegesen mentünk ki, egyrészt mert lassan záróra volt, másrészt meg fáradtak és éhesek is voltunk már. Még egy helyen álltunk meg visszafelé, ahol a nutria családot megtaláltuk és kócsagot is tudtunk fotózni. Ide tuti visszatérünk még...

Nutriák! Sose hallottam még róluk

Viszont igazi cuki teremtény

Igazi hód patkánynak is nevezik, könnyű a hóddal összetéveszteni

Ők meg méltóságteljesen úszkáltak tovább



Ugyanitt kócsagot vettünk észre

Az utolsó fotó aznapra

Egy mesés napon voltunk túl rengeteg élménnyel, látnivalóval. Ide biztos visszatérünk még és ha minden igaz, majd egy hétköznapi napon, amikor nincsenek annyian. Az üvöltöző városlakokkal nincs sok kedvem találkozni.... És nem utolsó sorban hálás köszönet Tibi fotós, madarász barátomnak, hogy ezt a helyet ajánlotta következő kirándulásunk színhelyéül.

2 megjegyzés:

  1. Bizony, ide érdemes lesz visszamenni. Pár óra leforgása alatt mennyi jó érdekes kép ! És ha "kizöldül" majd a táj, még szebb lesz. Várom az újabb híradást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, már itt is indulnak be a tavaszi virágok, az eső nagy kincs most, remélem még fog esni. Egyébként ilyen még sose volt, hogy 3 heti elmaradásaim vannak a fotó kidolgozással :o)

      Törlés