Ismét egy olyan időszakhoz érkeztünk, amikor alig van időm a blog írásra. Hétvégenként vagy egy közeli strandra megyünk, ha nagyon meleg van, vagy a kertet csinosítjuk (munkában nincs hiány), ha egy picit hűvösebb idő van. Bár madárbarát kertünk nincs hivatalosan bejelentve az MME-nél és rendszeres külön blogot sem írok róla külön harsogva, mint egy kisdobos - mégis vannak kismadarak, rendszeresen fészket építenek a rigók, széncinegék, zöldikék, házi rozsdafarkúak, vörösbegyek és még sorolhatnám milyen fajok.
Szeretjük és elég, ha leülünk pihenni egy picit és látjuk, hogyan ugrál a kiscinke, vagy a kisrigót hogyan eteti a rigó mama. Nagy öröm ez nekünk. A képek természetesen a madarak védelme érdekében messziről készültek.
Kisrigót vettünk észre az egyik nap... Ez már valószínűleg a második költés lehet.
A szülők gondoskodnak róluk, folyamatosan etetik őket.
Egyik nap széncinege csemetére figyeltünk fel a zöld fűben. Gyanús volt, hogy még nem tud repülni, csak ugrálni tudott és úgy közlekedett.
Messziről a cinke mama figyelte, szerencsére megmenekült...
Állandó élet van ebben a kis kertben, nyáron amikor már nincs nagy meleg örömmel ülök ki és figyelek, mi zajlik. Néha tüneményes kis apróságokat vehetünk észre.
A széncinkét én se értem, mit keresett az fészken kívül ? A rigóbabák egy idő után önként és dalolva kiugranak, őket még repülni-tudásuk előtt a földön nevelik-etetik a szülök. (Ezért is veszélyes számukra ez az időszak...)
VálaszTörlésA széncinke valószínűleg kieshetett a fészekből. A földön etetést-nevelést rigóéknál szoktam látni, bár nem értem miért jó, hiszen rengeteg macska van a környéken és mivel nekünk nincs, előszeretettel látogatják a kertünket...
Törlés