A középkori hangulatú, bájos kisváros, Kőszeg legismertebb látnivalója a Jurisics-vár. A napjainkban teljesen felújított, több kiállításnak is helyet adó, jó állapotú vár a belvárosban magasodik.
A vár története
A kőszegi, avagy Jurisics vár legismertebb kapitánya után kapta nevét. Az épület történelme egészen hosszú időre tekint vissza, első említése egy 802-ben kelt iratban olvasható. A vár eredetileg gótikus stílusú, de a reneszánsz és barokk korban történt alakítások is nyomot hagytak rajta. Szerkezete egy elővárból és egy belsővárból áll, mindkettőt vizesárok övezte.
Számos ostroma közül a legismertebb, melyet az 1532-ben Bécs városa felé tartó Szulejmán szultán hatalmas serege ellen vívott. Jurisics Miklós várkapitány és a törökökhöz képest kicsiny csapata huszonöt napos viadal után adta meg magát. A várvédők emlékére szól még napjainkban is mindennap 11-kor a kőszegi harangszó. A szokatlan időpont arra utal, hogy az ostrom alatt az utolsó török katona ebben az időpontban hagyta el a vár falait.
Habsburg Ferdinánd vitézségéért bárói ranggal jutalmazta a kapitányt, övé lett jutalmul Kőszeg városa is. Jurisics fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így a város ismét a királyi kamara kezelésébe került. 1695-től az uradalom az Esterházy család tulajdonába került, kik egészen 1931-ig birtokolták azt, így nem véletlenül szokták a várat Esterházy-várnak is hívni.
A vár helyreállítása 1955 és 1963 között történt, de legfontosabb rekonstrukciója 2011-ben kezdődött és 2 évig tartott.
A vár, ahol található Kőszegen:
A vár rövid története:
Forrás: https://kirandulastippek.hu/koszeg-es-szombathely-kornyeke/koszeg-jurisics-var
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfelelően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek, a falakat övező árkokba pedig a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.
 |
Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba. A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították, Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisics Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisics azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ben a vár és az uradalom Esterházy Pál nádor birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.
Itt vagy nem voltunk bent, vagy nem emlékszem....Pedig szép....
VálaszTörlésMegéri megnézni, ha ott van az ember. Mi is gondolkoztunk rajta, hogy bemenjünk-e vagy sem :o)
Törlés