Egy magára maradt zsinagóga Kővágóörsön

Kedves olvasóim már hozzászokhattak, hogy amennyiben fotónaplómon felbukkan egy új poszt egy szakrális épületről, az szinte bizonyosan egy templomrom. Nos, ezúttal Balaton környéki barangolásaink során egy másfajta épületre bukkantunk. Ez pedig a kővágóörsi zsinagóga romja.

A történetéről nem volt könnyű információkat találni az interneten, nem sok van. A források szerint Kővágóörsnek már a középkorban is lehetett komolyabb izraelita lakossága, de erről írásos bizonyíték nincs. A Magyar Zsidó Lexikon 1929-es adatai szerint a 2120 fős lakosságú település hitközsége 140 főt számlált. Maga a hitközség 1778-ban alakult, első rabbija Pfejfer Zélig Lébi volt, aki 1868-ban hunyt el. A hitközség anyakönyvi területéhez 9 környékbeli település tartozott. A közelben Tapolcán élt még nagyobb lélekszámú neológ zsidó diaszpóra, amely eredetileg a Kővágóörsi ortodoxoknak volt alárendelve. Az 1800-as évek végén Tapolca erősebben iparosodott Kővágóörsnél, és ott kiépült a vasút is. Ennek következtében Kővágóörs mint település jelentősége csökkent, és a környék hitközségei közül is a Tapolcai lett a jelentősebb, köszönhetően az áttelepüléseknek. A szent iratok Kővágóörsről a II. világháború előtt átkerültek Tapolcára.

Cím: 8254 Kővágóörs, Dózsa György út 4.

Térkép:

T/span>

Az épület történetéről Kerner Gábor, helyi építész mesélt a Balatonölelés blognak, az adatok ebben a bekezdésben főként tőle származnak. A zsinagóga valószínűleg az 1820-as években épült. Előépítménye, amely a női karzat feljáratát rejti magában feltehetően az 1880-as évekre készült el. Valószínűleg a mostani belső festését is ekkor nyerte el az épület, a belső lizénákra kékes, márványmintás festés került. A mennyezeti szekkók és a 4 felirat is ekkor kerülhetett a helyére. Kommentben kaptunk magyarázatot a feliratokhoz, ezt nagyon köszönjük, íme: "Az egyik felirat: "תורת יי תמימה" Tudomány (elsősorban Tórai), Örökkévaló rövidített neve, tisztalelkűség. A másik pedig: "מצות יי ברה" ami pedig két dolgot is jelethet: a macesz evésének fontossága (pészachkor), de az első szó olvasható micvosz-nak is, ami viszont parancsolatokat jelent - elvileg kéne még egy váv a szóba, hogy a v-t jelöljék, de időnként csak egy váv-val van írva- és ekkor a BaRaH szó választást/választanit jelent, vagyis válaszd a (Tórai) törvényeket/parancsolatokat. Itt is középen a két jud-os rövidítése az Örökkévaló nevének."  

A kővágóörsi zsinagóga sorsa a 20. századtól

A II. világháború során a helyi és a környékbeli zsidóságot elhurcolták, olyan holokauszt túlélőről nem írnak a források, aki visszatelepült volna Kővágóörsre. A zsinagóga telkén állt a rabbi háza, amit a 60-as 70-es években lebontottak. Ekkoriban maga a zsinagóga ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács birtokolta. A 80-as évek közepétől magántulajdonba került, többször tulajdonost is váltott. 1985-ben Kerner Gábor kezdeményezésére műemlékké nyilvánították, de a tulajdonosokat nem tudták kötelezni az épület helyreállítására. Komjáthy Attila, Cseh Tamás, Popovics László és Kerner Gábor többször tárgyalt a tulajdonossal, de ő mindig irreálisan magas árat kért az ingatlanért, viszont a jelek szerint azt semmire nem hasznosítja.

Remény a jobb sorsú folytatásra

Bízunk abban, hogy bejegyzésünk eljut esetleg olyanokhoz, akik szintén az ügy mellé tudnak állni.

2019 végén négy magánember megvásárolta az ingatlant, megtisztíttatták a bozótostól, elhordatták a szemetet és a Káli Medence Zsinagógája Alapítványnak ajándékozták. Várhatóan hamarosan rendbe fogják hozni az épületet, és különféle kulturális eseményeknek ad majd otthont, megnekülve a pusztulástól.

Mi 2022. augusztusában voltunk ott, a felújítási munkálatokat még nem láttuk, de bízunk benne, hogy egyszer készen lesz a felújított és nem magára hagyott zsinagóga...