Évértékelő képértékelő bejegyzés '25

Az idei év sem marad el a már hagyománynak tekinthető képértékelő bejegyzéstől, melyben áttekintem, hogy a 2025. évben milyen változások történtek, volt-e olyan fotó, esemény - ami említésre méltó.

Talán az egyik legnagyobb dobásunk az évben az új madárles megépítése volt fotós barátommal (akinek köszönöm a sok segítséget ismételten!!!) - nem kevés idejéből szakított rengeteg arra, hogy felépüljön, megvalósuljon ez a project. Már most azt mondhatom, hogy megérte. 

Emellett voltunk párszor kirándulni, a tavasz szép volt, a nyár borzasztó a nagy hőséggel - az ősz most is csodaszép volt megunhatatlan színeivel. Izgalmas egy év volt!

 

BUÉK 2026

Kedves Fotónapló Olvasók! Ezzel a montázzsal kívánok Boldog Új Évet a 2026-os esztendőre minden rendszeres,  visszatérő és új látogatómnak :o)

Az új madárles látogatói - december

Még alig telt el pár hónap az új madárles beüzemelése után fotós-madarász barátom segítségével, máris nagy a forgalom az etetőnél és a fotózás céljából kialakított "terepesztalon".  Amikor időnk engedi folyamatosan viszünk ki dekorációs anyagot, cinkegolyót, diót hogy a tollas barátok is jól járjanak, mi örülünk, hogy nézhetjük őket és mellette képeket is készíthetünk. Legutóbb 8 fajt számoltam meg alig  2 hónap etetés után, ami nagy eredmény szerintem. A hely tökéletes, fákkal védett és ide már az oda nem való macskák sem merészkednek szerencsénkre...
Ebben a posztban mesélem el kedves olvasóimnak, milyen madarakat is láthattunk a lesnél... Az itató felépítése februárban kezdődik, de az legyen meglepetés majd.

Mindenkinek...

 

Itatós madárles béta teszt - az első vendégek

Eljött az idő, hogy végre tesztelgessünk fotós, madarász barátom segítségével elkészült fotós madárlest. Az itató még pár hónapot várat magára, de a nagy önetető már kihelyezésre került és magot is töltöttünk bele, pár cinkegolyót is már felhelyeztünk az egyik fára + dió és alma is várja a tollas barátokat.

Egyelőre ismerkedünk az új hellyel, de mondhatom hogy nagyon jó döntés volt - már most jönnek erdei pintyek (elsősorban tojók), szajkók, cinegék, csuszka, harkály, zöld küllő hangját hallottunk és őszapók cserregését is megfigyelhettük messziről. Bízunk benne, hogy lesz meggyvágó, zöldike, tengelic, nagy fakopáncs, esetleg csíz,  ökörszem és még sorolhatnám a madárfajokat. Fő az optimizmus, tény hogy alig van 5-10 perc szünet, amikor nem jön tollas madár, utána folytatódik tovább a "műsor".... A poszt végén látható pár fotó a leskunyhóról és egy kis werk bemutató is :o)

Sok meló lesz még vele és sok köszönet fotós, madarász barátomnak, hogy kevés idejéből sokat segít benne! Egy ilyen projectet egyedül nagyon nehéz kivitelezni.

Balatonparti séták

Egy évben 3-4 alkalommal jutunk el  a Balatonhoz családdal és ki nem hagynám hogy a Balatonparton sétáljunk egy nagyot. Ez most sem volt másképp, a fotónaplóhoz híven képekben mutatom be kedves Olvasóimnak azt a gyönyörű platánsort amit láthattunk többek között aznap...

Varázslatos fények és színek

Idén ősszel ismét a Balatonon pihentünk - egy esős napot leszámítva gyönyörű időnk volt, rengeteget sétálhattunk, kirándulhattunk és szebbnél szebb színekben csodálhattuk a természetet, illetve azt a helyet, ahol pihentünk. Sajnos pont ezen  a héten volt az óraátállítás is, az egy kicsit bekavart - de nincs mit tenni ebben az esetben újratervezést kell alkalmazni.

De inkább a fotókat mutatom sorban, hadd meséljék el inkább ők el ezt a történetet...

Az őszi erdő harmóniája

Nem túl gyakori, hogy feleségemet elkisérem az erdőbe - de most szombaton úgy döntöttem, hogy velük tartotok. Gyönyörű ilyenkor, sárgulnak a falevelek, színek kavalkádja látható - egyszerűen nem lehet betelni vele. Egyik "rossz szokásom", hogy nagyon el tudok merülni a részletekbe, így az 1-2 órás séta 3-4 órás túrába megy át. Ami nem baj persze, csak mindenki lefárad körülöttem a fotózás miatt :o)

Képes történetben mesélem el most is tegnapi kalandunkat.

Őszi varázslat

Most ahogy rohamléptekkel haladunk az őszbe: hullanak a falevelek, színesedik a körülöttünk lévő világ - nekem is egyre több kedvem van kimozdulni, sétálni egy nagyot. Persze erre inkább hétvégenként van időnk feleségemmel, de ez a pár óra is feldobja az ember napját, sokkal jobban érezzünk magunkat, miután kiszellőztettük a fejünket. Gondolom mondanom sem kell, hogy viszem magammal a fényképezőgépet is, hogy a szebbnél szebb pillanatokat lencsevégre kapjam... Ez most sem történt másképp.

De meséljenek inkább a fotók most is...

Fények és árnyak

Október van - virtuális fotós naptáramban ez azt jelenti, hogy készülni kell, hiszen az egyik legszebb évszak van már küszöbön a hosszú nyár után: az ősz, mely színeível, fényeivel, szemkápráztató változatosságával minden évben elvarázsol. Remélem idéns sem lesz másképp.  A hulló falevelek látványa, a gombák az erdőben, a madarak éneke, a téli madáretetés közelsége mindig egy kis izgalommal tölt el ilyenkor. Ha kora reggel figyelünk a fák között hallhatunk már vörösbegyet, őszapókat, cinkéket, mindenkit elzavaró szajkót, zöld küllőt, harkályokat és még ki tudja hányféle tollas barátot.
Legutóbbi sétánknál leginkább a fényeket és az árnyakat csodáltam meg, erről hoztam egy kis ízelítőt kedves Olvasóimnak, képes történetben elmesélve.

Itatós madárles - 10 év után újratöltve

10 éve volt, hogy kihelyezésre került egy intézmény kertjébe a madárlesünk az akkori szerencsére már csak ex-fotós ismerősömmel. Jól megszolgált akkor - évről évre több madárfajt tudtunk megfigyelni és lencsevégre kapni. Időközben sajnos jött a Covid és nem tudtam kimenni a leshez, hogy karban tartsam így az enyészet, az időjárás, a hangyák és egyéb tényezők miatt le kellett bontani, nem volt más választás. Ekkor ismerkedtem össze fotós, madarász barátommal akivel azóta is cimborák vagyunk és májusban jött az az elhatározásom, hogy mi lenne ha visszamennénk ennek az intézménynek a kertjébe? Ki is néztük hová tennénk a leskunyhót - nem teljesen oda, ahol volt, hanem jóval beljebb, zárt és rengeteg fával körülvett környezetbe.... Mindig is ilyen helyre vágytam madárles tekintetében, ez most úgy tűnik valóra válik.

Sok-sok köszönet az Intézmény Vezetőségének, hogy létrejöhet ez az új project, és rengeteg köszönet fotós, madarász barátomnak a sok segítségért a les megtervezésében, építésében, kivitelezésében, aki rengeteg szabadidőt és energiát fordít rá!!!!

(A cikk frissült! - 2025.09.24.)

Les "kész állapot" - már reflexiós üveggel

Nyaraltunk...

Ez a nyár sem telt el szerencsére pihenés, kikapcsolódás nélkül - jó 2 hetet töltöttünk a Balatonon. A fő szerepé a pihenés volt inkább, nem a fotózás: strandoltunk, kertben pihentünk, sétáltunk hármasban - nagyon jó volt. Persze pár képet is megörökítettem, melyek a családi emlékalbumba kerülnek inkább - de most is megosztok pár kedves fotót visszatérő és új Olvasóimnak.

Nyári Apaj

Mielőtt a nagy hőség megérkezik, ha időnk engedi elmegyünk még egyszer Apajra, hogy láthassuk a gyurgyalagokat, szalakótákat, bibiceket, fecskéket, búbos bankákat és még sorolhatnám azt a hatalmas fajválasztékot, ami fogad minket amikor megérkezünk. Bevallom lusta ember vagyok és egy átdolgozott hét után nem sok  kedvem van hétvégén is hajnalban kelni, de időnként megéri a fáradtságot. Még nyár elején voltunk ezen a csodás helyen - végre sikerült a fotókat is kidolgozni bokros teendőim mellett.. Hadd meséljenek hát a képek erről a csodás szombati napról.

Balatonfüredi séták

Ha kirándulást terveznél a Balaton körül, tudok egy kihagyhatatlan helyet, ahová ezúttal nem csak a finom fagylaltok, a zamatos borok, a híres Hatlépcsős velős pirítós, vagy a gyönyörű Tagore sétány miatt érdemes ellátogatni. Balatonfüred egy olyan különleges, semmivel össze nem hasonlítható programot kínál, melynek keretein belül felfedezhetjük a leghíresebb füredi villákat, és bepillantást nyerhetünk az egykori, illetve a mai lakók életébe.

Tihanyban jártunk

Már hagyomány, hogy évről évre Tihanyba látogatunk - most mégis hosszú idő jutottunk el erre a csodás helyre ismét. Hogy miért? Annyira hamar elszalad a nyár, hogy mire a nyaralás szóba kerül már a programok annyira összesűrűsödnek, hogy nem jut idő eljutni - pedig itt minden van amit édemes újra és újra megnézni. Bár a fagylaltról már kezdünk leszokni - mivel 800 forint lassan egy gombóc! - de így is elég sokmindent és érdekes dolgot láthattunk egy nap alatt.
De meséljenek inkább a fotók kedves Olvasóimnak.

A Balaton mindig elvarázsol

Emlékszem - amikor gyerekkoromban lementünk a Balatonra nyári szünetben mindig eltöprengtem magamban: jó itt, de mit fogok itt csinálni három hónapon keresztül? Aztán a hely varázsa, a változatos programok, a pihenés hamar elmulasztotta az időt. Most már felnőttként már csak pár napra, vagy pár hétre tudunk leutazni családdal - de így van ez rendjén. A fotógép is velünk utazik természetesen, bár már a fotónapló olvasói is visszajeleznek, hogy egyre kevesebb fénykép és poszt kerül  fel. 

Legutóbbi balatoni kalandozásunk során egy különleges tájképsorozatot örökítettünk meg a "magyar tengerről". Szokásomhoz hívem képekben mesélem ezt a történetet.

Pillanatnyi tavasz

A tél után, ami idén hosszú volt (bár elég erősen hómentes most is) alig várom, hogy a tavasz  megérkezzen. Egy fotózást szerető embernek minden évszakban megvan a kedvence, hogy mit szeret lencsevégre kapni. Nem győzöm kivárni azt a pillanatot, amikor az avar alól az első virágok kikelnek, melyek a tavalyi ősz lehullott lombjain születtek. Most Tündérvölgyet látogattuk meg (egyik kedvenc kutyás-kirándulóhelyünket neveztük el így itt Törökbálinton). Sokszor elgondolkodom rajta, hogy mostanság a tavasz igazából pár hétig tart, utána egy olyan évszak jön, ami már egy kicsit nyár már, de mégsem, a virágok meg villámsebességel elharvadnak.  A magnólián tapasztaltam, hogy mire volt egy kis időm kimenni lefotózni még megvolt, pár nap múlva már híre-hamva sem volt, de a tulipánokkal is így jártam idén.

De hadd meséljenek inkább a fotók, most kommentár nélkül kedves Olvasóimnak.

Apaj - Találkozás ismét a kékbeggyel

Ismét egy izgalmas napnak néztünk elébe - Apajra indultunk. Már nem is emlékszem rá mikor voltunk utoljára, most a hosszú tél után egy igazi tavaszias napon mentünk fotós, madarász barátommal erre a varázslatos tájra. Szinte minden alkalommal nagy várakozással és izgalmas eseményekkel vár minket ez a "kietlen vidék" - sose térünk haza csalódottan.  Örömmel tölt el, hogy a Kiskunság szélén maradt az a terület, ahol az állatartás, a halnevelés a mezőgazdasági munkák ellenére vigyáznak a hely páratlan állat és növényvilágra.
Sokszor összefutnk traktor vezető munkásokkal, mindig kedvesen intenek amikor elmennek mellettünk., gondolom megszokták már hogy sok fotós jár ki "vadászni" egy-egy különleges madár lefotózása reményében. Nálunk sincs ez másképp és egy különleges nap elé néztünk, utólag ezt nagy bizonyosággal írhatom.
Most már melegszik szerencsére az idő - de pillanatok alatt elmúlik, rohannak az órák észrevétlenül és mindig van bennem egy vágy, hogy az egész területet körbecsavarogjam. Hogy miért? Hadd meséljék el ezt az érzést inkább a képek egy történetben...

Bezárt a bazár - Itatós madárles beszámoló

Mindig elhatározom év elején, hogy időről időre beszámolok az itatós madárlesről kedves olvasóimnak, de valahogy ez nem sikerül mostanában. Alig pislantok párat máris március van, mire meg hozzá is kezdek április vége. Így adódott ez most is, hogy egy röpke beszámoló jutott közel négy-öt hónap eseményeiből. Voltak most is izgalmas pillanatok mint pl. karvaly a kertben, de valahogy úgy érzem, hogy ez az évad nem volt annyira tollas barátokban gazdag, mint tavaly, vagy tavaly előtt. Hogy miért nem tudom, biztos sok oka van, de a felesleges rizsa helyett inkább hadd beszéljenek magukrét most is a fotók! Ha jól számolom ez már az ötödik évadja volt a madárlesünknkek a madárbarát kertben.

2024 legjobb fotói

Ismét eltelt egy év, sokszor azon kapom magam, hogy pillanatok alatt január van. Azt már szerintem a fotónapló olvasói is észrevették, hogy évről évre egyre kevesebbet fotózom, de elég hosszú idő eltelt posztolás nélkül, hogy én is meglepődtem. De mire jó a téli szünet és a hosszú ködös nappalok és esték: közel 2000 fotót sikerült minimálisra leredukálnom pár nap alatt. Utána még egyszer végigfutva a képeken kiválaszottam a számomra legkedvesebbeket, melyeket 2024-ben sikerült lencsevégre kapnom. A témám továbbra is elsősorban a madárfotózás, de egy kakukktojás van közte. Vajon melyik az?