BUÉK

Minden kedves blog olvasómnak és követőmnek sikerekben gazdag boldog új évet kívánok!

Egy kis montázs az év számomra kedves fotóiból.

Téli madáretetés

Évről évre hagyomány, hogy fotós, madarász barátom és családom segítségével összerakjuk a lest és novembertől májusig figyelemmel kisérhetem kertünk tollas barát világát. Szerencsére hamar elfogadják és mivel évről évre etetünk újra és újra, így folyamatosan jönnek és csak a szotyit győzzük adagolni kedvenceinknek. Most is úgy vagyok vele, hogy időnként csak kiülök és örömmel figyelem őket, hogyan és miért jönnek a madáretetőhöz és az itatóhoz.

Hol volt, hol nem volt - volt egyszer egy ősz...

Az ősz is nagyon gyorsan elment - ahogy jött alig vettem a kézbe a fényképezőgépet és vége is lett. Persze készültek hangulatképek, szerencsére az őszi szünetben is sikerült elutazni néhány napra. Valahogy a fotók feldolgozása most elmaradt bokros teendőim mellett így most egy év végi visszaemlékezéssel nézhetik meg kedves olvasóim legkedvesebb őszi képeimet ebben a bejegyzésben.

Nyári balatoni emlékképek

2024.08.10    

Idén úgy alakult, hogy két hetet lent voltunk a Balatonon. Természetes, hogy rengeteg fotó készült - ebből hoztam egy csokorra valót kedves Olvasóimnak. Nekem mindig nagy örömet okoz, ha visszanézhetem kedves képeimet.  A Balaton sosem maradhat el naplemente, vagy napkelte nélkül - rengeteg kaland, barát és az elmaradhatatlan strandolás élményével.

Tihany

2024.08.09

A Sümegi vár megtekintése után másnap Tihanyba látogattunk. Ez az a hely, ahová időről időre visszatérünk feleségemmel. Most sógorék is elkisértek, így egy igazi családi program lett belőle. A hőség továbbra is masszívan tartotta magát (még augusztus volt), de minket most sem zavart - most ebben a hónapban a pihenés és a kikapcsolódás volt soron.

Sümegi vár - kirándulás a történelembe

A veszprémi püspökök vára, egy ideig a püspökség székhelye

2024.08.08

Egyik ilyen nagy kalandunkat mesélem el most a Sümegi vár meglátogatásával. Felejthetetlen egy élmény volt akkor még az augusztusi nyári melegben családommal jártunk ott. Jómagam azért is kedvelem az ilyen kirándulásokat, mert egyúttal egy picit a történelembe is visszautazunk, persze csak képzeletben, de így is egy hatalmas emlék fotókkal párosítva.

A Sümegi vár az 1260-as évektől kezdve gazdagítja a magyar várak sorát. 1713-ban azonban komoly esély volt rá, hogy teljesen elpusztul, amikor a Rákóczi szabadságharc után felgyújtották. Ezt akadályozta meg a Papp család, akik 1989-ben elkezdték a vár helyreállítását.

Tornyai új tetőket kaptak, a gyilokjárók, lépcsők, faszerkezetek megújultak, a fedett helyiségekben színvonalas kiállításokat rendeztek be.

Szerencsére a fejlesztések itt nem értek véget, 2020-ban a Nemzeti Várprogramba bekerülve igen jelentős felújítás kezdődött el, eredményeként még több bemutató/kiállítás/oktató program kap majd helyet a várban.

Júliustól decemberig hetente több alkalommal lehetőség van megtekinteni a Lovagi tornát a történelmi élményparkban, sőt, utána bőséges és ízletes középkori lakoma várja a résztvevőket. Ez a program Európa szerte nagy hírnévnek örvend és mi is csak ajálani tudjuk. Kit ne ébresztene fel egy lovasbemutatóval, lovaskaszkadőr show-val, fegyverbemutatóval és bajvívással fűszerezett előadás?

A Sümegi vár messziről

Jéghattyú és Balaton

A nyár sok izgalommal telt el, az egyik az volt, hogy egy jéghattyú megformálását láthattuk saját szemmel egy forró augusztusi napon. Aznap is rendesen "befűtöttek", így jól is esett a maga a jég látványa, plusz sosem láttam még olyat, ahogy egy ilyen alkotás elkészül a valóságban.

Készítettem pár fotót és egy videót a produkcióról, nekem fantasztikus volt. Be is mutatok róla néhányat...

Ma van a madarak és fák napja

 A madarak és fák napja a Föld napjának a testvérünnepe, amelynek célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint százéves. Megszervezésének közvetlen előzménye a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény,mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került ki, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

Klebelsberg Kuno 1931-es rendeletéből kiderül, hogy az emléknap az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan “szép, emelkedett és beható előadást tart a madarak életéről, a természet háztartásban való jelentőségéről, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepéről is”. A fákkal kapcsolatban az oktató “a fák jelentőségét fejtegeti”, a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa “azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fűződik”.

Az első világháború és az azt követő évtized alatt veszített jelentőségéből “ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény”. Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: “újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellemből fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdők, mezők dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani”. A miniszter rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyőződése szerint a hagyomány újraélesztésével “a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is”.

A második világháború és az állam szocializmus évei alatt ha feledésbe nem is merült, de kisebb jelentőséggel bírt ez a jeles nap (vélhetően amerikai eredete és a dualizmusban, később a Horthy-rendszerben történt meg-, majd újjászületése miatt).

Ebből az alkalomból készítettem egy kis összeállítást kedves Olvasóimnak. 

Szentendre esernyők alatt

 Ezen a szombaton számomra egy nagyon kedves kirándulásra indultunk: feleségemmel és sógorékkal Szentendrére indultunk. 

Jó idő is volt aznap egy viszonylag nem korai indulással autóval hamar ott is voltunk. Engem most leginkább a híres esernyők érdekeltek, szerencsére tudtuk, hogy hol keressük :o)

A kékbegy birodalma

 Az utóbbi időben közösségi oldalakon egyre több kék begy megosztást is lehetett látni. Mondanom sem kell, hogy picit irigykedve nézegetem a feltöltött képeket erről a madárról.

Fotós, madarász barátommal elhatároztuk, hogy nagyon korai keléssel elmegyünk egy olyan helyre, ahol előfordulhat ez kis madárka. Ebben a fotós történetben is nagyon sokat köszönhetek barátomnak, nélküle nem valósulhatott volna meg ez a projekt. Mostanában sajnos jellemző az időjárásra, hogy aznapra tökéletesen jó időt jósolnak, erre mire kimész egy órán belül beborul az idő... Persze ez nem tartott örökké.

Persze ezt a tollas barátot sem könnyű lencsevégre kapni. Amikor szólt fotós barátom, hogy ott van, néztem is hogy hol?? De miután lekövettem a mozgását már könnyebb dolgom volt.. 

 

 

Az őzek nyomában - Apaj

 Ezt a reggelt is nagyon vártam már... Már egy ideje beszéltük fotós, madarász barátommal, hogy amint jön a jó idő el kéne menni Apajra, amolyan szezon nyitónak. Persze ekkor még a komolyabb madarak nem voltak ott (gyurgyalag, szalakóta, blanka...) - de így is rengeteg élményben volt részünk. Közhely picit ugyan, de ez az a hely, ahonnan a természetet szerető fotós nem megy haza üres kártyával a fényképezőgépen. Már 2014 óta járok ide, amikor tudok és sosem csalódtam a hely varázsában... Most sem volt így.

 

 

A "hattyúk tava"

Nagyon nagy kedvencem a vízi madarak megfigyelése, lencsevégre kapása. Nem mindig van erre lehetőségem, de amikor viszont igen - akkor kifotózom magam rendesen. Legutóbb is így volt, erről hoztam egy kis beszámolót ebben a bejegyzésben.

Madárles tavaszi záró bejegyzés

Befejeződött a madárbarát kertben a madáretetés, ismét lezárult egy évad. Egyrészt szomorú a szívem ilyenkor, mert legközelebb ősszel indul ismét, másrészt nagyon szeretek kint ülni akár kockára is fagyva a tollas barátokat nézve közben. Utóbbi időben rájöttem, hogy felesleges a gépet kattintgatni - a képek fele úgyis törlésre kerül, egyszerűen csak nézni őket is nagyon jó. Rengeteg szotyi maradt, azt a cinkegolyókkal együtt eltettük őszre, nem kell majd akkor aggódni, honnan szerzünk be madárkaját. A jövő évi fejlesztéseket fotós madarász barátommal már most átbeszéltük, sose késő elkezdeni :o) Az odúkba költöztek be cinegék, ami külön nagy  öröm volt számunkra!

Milyen látogatóink voltak áprilisban? Ebben a bejegyzésben foglalom össze kedves Látogatóimnak, mielőtt végleg bezárt a madárbazár.

Tájképek a Balatonról

A Balaton elvarázsol engem - ezt nem győzöm először mondogatni, illetve jelen esetben irogatni ebben a bejegyzésben. Minden évszakban más arcát mutatja meg, most a tavaszt csodálhattuk feleségemmel legutóbb. Erről hoztam egy kis összeállítást kedves Olvasóimnak.

Tavaszi makró és virágfotók

Amilyen korán jött a tavasz annyira szép is idén. Rengeteg virág virágzik, olyanok is, melyek jóval később nyílnak ki - vagy idáig csak nyáron virágoztak. Gyönyörű az orgona, a tulipánoknak már integethetünk, mert elvirágoztak lassan - a kertünkben ma már láttam íriszt is. Az áprilisi hónapban fotózott virágokról és makrókból állítottam össze egy kisebb válogatást kedves Olvasóimnak...

A mesék földjén

Ritkábban mozdulunk már ki mint rég feleségemmel - ennek több oka is van. Szerintem aki kertes házban lakik ezt egyből meg is érti. Legutóbbi kiruccanásunkor a Balatonra utaztunk pár napra, mondanom sem kell, hogy értek kellemes emlékek a kirándulások során. Egyik nap egy általunk majdnem minden évben meglátogatott és általunk elnevezett szép kilátót vettünk célba. Pont egy kisebb vihar után mentünk ki, így bízhattunk jó tájképek készítésében, azt nem is gondoltuk hogy emellett még más meglepetésbe is belefuthatunk...

Tavaszi madárforgalom

Amilyen hirtelen jött a hideg volt tél olyan gyorsan el is múlt és helyette megérkezett a jó idő, az igazi tavasz igaz egy kicsit korán. Ilyenkor sajnos már a madárbarát kertünkbe jóval kevesebb tollas barát jön - el vannak foglalva a fészek építéssel, találnak máshol táplálékot. Azért amikor tehetem figyelem, hogy jönnek-e madarak az itatóhoz, vagy éppen a megjavított kerti tóhoz is.

Ezekből a képekből hoztam egy csokorra valót kedves Olvasóimnak :o)

Házi rozsdafarkú az egyik fán

Új madárbarát kert blog

Kedves Olvasóim!

Örömmel értesítelek Benneteket, hogy új madárbarát kert blogot indítottam, ami kifejezetten madarakkal, kertészkedéssel foglalkozik: Madárbarát kertünk címmel.

Az egyik poszt itt olvasható a sok új közül, mely a kerti tó megjavításával foglalkozik:

https://madarbaratkertes.blogspot.com/

Tavasz ...

Mindig van bennem egy kis mehetnék - jó lenne elmenni ide vagy oda, szétnézni a nagyvilágban - de sokszor feleségem által jövök rá, hogy sokkal jobb itt a közelben tenni egy nagy sétát, élvezni a tavasz illatát, látványát, virágokat, éneklő madarakat. Ahogy az ember idősebb lesz komolyodik is és nem azzal foglalkozik, hogy olyan szekér után fusson, ami úgysem veszi fel, hanem a körülötte lévő világot fedezi fel.
Ebből az elgondolásból készült ez az album egy délutáni kirándulás alkalmával egy csodaszép tavaszi napon - így most is hadd beszéljenek magukért a képek...

Őszapók a madárbarát kertben

Rég írtam a madárbarát kertünkről is - pedig folyamatosan jönnek a tollas barátok a madárleshez, az itató közben több fejlesztésen esett át, megszépültek a beszálló ágak és beülő kövek, új fák kerültek be, illetve olyan köveket raktam ki, melyről könnyebben tudnak friss vizet inni a madárkák.

Azért jó érzés úgy kimenni, hogy folyamatosan hallom az őszapók jellegzetes  „szri-szri-szri” és gyöngyöző „szerrrr” hangjait, szajkó rikácsolását, harkályt a szemközti fákról, zöldike, tengelic énekét és még sorolhatnám. Persze mondanom sem kell, hogy az idegesítő verebek sem maradnak el, bár a tavalyihoz képest mintha kevesebben lennének :o)

Hóvirágok a kertben

Rég posztoltam már - ennek az oka az, hogy jóval kevesebbet fotózom, a szabadidőmet meg az itató fejlesztésére fordítottam most, amiről egy másik bejegyzésben számolok majd be. Pár éve ültettünk hóvirágokat a kertünkbe, melyek most már egyre többen virágoznak (úgy néz ki tetszik nekik ez a hely...) Persze nem ér fel Alcsúttal, de én így is szoktam gyönyörködni bennük...

Ebből hoztam egy kis bemutatót kedves Olvasóimnak :o)

2023 legjobb fotói

2023 végéhez közeledve szerettem volna visszatekinteni, és átkutatni fényképészeti archívumaimat, mint más fotóstársak is. A legjobb képeimet már egész idő alatt közzétettem a blogomban, és nem akarom ismételni magam, ezért mint mindig, igyekszem olyan képeket találni az év végi galériámhoz, amelyek kiemelik a fotózásomat, de idáig még nem sikerült - csak most volt végre rá egy kis időm.

Az eredeti válogatásom több mint 150 fényképet tartalmazott, ez azóta már egy picit leszűkült, ígyekeztem olyan képeket összegyűjteni, melyeket még nem publikáltam a fotónaplóban. Volt szerencsém utazni ide és oda idén a természeti szépségeket. Ami nagy meglepetés volt: erdei fülesbagoly a házunkhoz viszonylag közel, nyaktekercs, halászsas, gyurgyalagok lencsevégre kapása. Ezért nagyon hálás vagyok barátaimnak és feleségemnek is.

Remélem tetszik ez a galéria, melyet 2023-as kedvenc fotóimból válogattam össze :o)