Albert István fotónaplója: Sümegi vár - kirándulás a történelembe

A veszprémi püspökök vára, egy ideig a püspökség székhelye

2024.08.08

Egyik ilyen nagy kalandunkat mesélem el most a Sümegi vár meglátogatásával. Felejthetetlen egy élmény volt akkor még az augusztusi nyári melegben családommal jártunk ott. Jómagam azért is kedvelem az ilyen kirándulásokat, mert egyúttal egy picit a történelembe is visszautazunk, persze csak képzeletben, de így is egy hatalmas emlék fotókkal párosítva.

A Sümegi vár az 1260-as évektől kezdve gazdagítja a magyar várak sorát. 1713-ban azonban komoly esély volt rá, hogy teljesen elpusztul, amikor a Rákóczi szabadságharc után felgyújtották. Ezt akadályozta meg a Papp család, akik 1989-ben elkezdték a vár helyreállítását.

Tornyai új tetőket kaptak, a gyilokjárók, lépcsők, faszerkezetek megújultak, a fedett helyiségekben színvonalas kiállításokat rendeztek be.

Szerencsére a fejlesztések itt nem értek véget, 2020-ban a Nemzeti Várprogramba bekerülve igen jelentős felújítás kezdődött el, eredményeként még több bemutató/kiállítás/oktató program kap majd helyet a várban.

Júliustól decemberig hetente több alkalommal lehetőség van megtekinteni a Lovagi tornát a történelmi élményparkban, sőt, utána bőséges és ízletes középkori lakoma várja a résztvevőket. Ez a program Európa szerte nagy hírnévnek örvend és mi is csak ajálani tudjuk. Kit ne ébresztene fel egy lovasbemutatóval, lovaskaszkadőr show-val, fegyverbemutatóval és bajvívással fűszerezett előadás?

A Sümegi vár messziről

Sümeg városa a Balaton nyugati végétől északra, a 84-es főút mentén, Veszprém megye délnyugati részén fekszik. 2015 nyarán Keszthelyen keresztül, dél felől közelítettük meg a települést, ahol 1772. szeptember 27-én Kisfaludy Sándor meglátta a napvilágot. A Várhegyet elfoglaló Sümegi várat – az ország egyik legnagyobb és legépebben maradt várát, mely uralja az egész környéket –, már messziről, nem sokkal Bazsit elhagyva megpillantottuk. A Tátika utcán értünk be a városba, majd az Árpád és a Petőfi Sándor utcán haladtunk tovább, amelyről balra tértünk le a Vajda Ignác utcára. Pár méter után már a Várhegy tövében gurultunk előbb a Bem, majd a Vároldal utcán. A kocsit a Vársétány utcán tettük le a parkolóba, szerencsére nem kellett fizetni a parkolásért és közben a nagy melegben mindenki egy fagyit is elfogyaszthatott :o)

Történelmi Élménypark a vár tövében

A vár alatt alakították ki az I. Történelmi Élményparkot, ahol a hadigép kiállítás keretein belül bemutatásra kerülnek azok az ostromgépek – ostromtorony, kőhajító gépek, dárdavető –, melyekkel a XV. század előtti időkben a középkori várakat ostromolták a támadók.

A Nagy-bástya tövéből letekintettünk a városra, ráláttunk a Püspöki Palotára és a Ferences Rendházra.

Elindultunk felfelé a macskaköves úton

Felfelé sétálva láthattam már az "alagút végét" :o)

A kiállítás másik része az ágyúkat mutatja be

Meglepetésünkre két juhászkutya őrizte a várat:

A várat a tatárjárást követően kezdték építeni

Sümeget, mint birtokot Szent István király (1000-1038) adományozta a veszprémi püspöknek a XI. század első évtizedében. A sümegi vár építését – IV. Béla király (1235-1270) parancsára – a tatárjárást követően, a XIII. század második felében (az 1260-as években) kezdte el a környező vidék földesura, a veszprémi püspök. Ekkor épült fel a környező sík tájból 87 méterre kimagasló magányos, meredek sziklakúp déli oldalán a vár legrégebbi része, a fellegvár vaskos, négyszögletes Öregtornyának alsó szintje – melyen egy fából készült emeleti toronyrész állhatott – és az azt oltalmazó kőfal. Az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchikus időkben a várat a Kőszegi nemzetség uralta, akik Dunántúl korlátlan hatalmú urai voltak. I. Károly király (1308-1342) fokozatosan állította helyre a királyi hatalmat, ennek során 1318-ban fegyveresei visszafoglalták Sümeget is. Ebben az időszakban vált a vár a környező vidék igazgatási és területi központjává, ekkor épültek meg a fellegvár falai és az Öregtorony felső szintje.

A vár első ostromára 1440-ben került sor

Az 1440-ben – Habsburg Albert király halálát követően – kitört trónviszály folyamán Rozgonyi Simon veszprémi püspök (1439-től egri püspök) I. Ulászló és Hunyadi János mellé állt – előbbit egy küldöttség élén ő kereste fel Krakkóban és kérte fel a magyar trón elfoglalására –, ezért a Luxemburgi Erzsébet özvegy királyné és a csecsemő V. László pártján álló nemesek (Szécsi-Kanizsai-Garai-Cillei-liga) megostromolták a sümegi várat, azonban az erődítmény Unyomi Miklós várnagy vezetésével sikeresen ellenállt. A vár nagyobb bővítéseit a XV. század folyamán Gathalóczy Mátyás, Vetési Albert, majd ifjabb Vitéz János veszprémi püspökök idejében végezték. Először a fellegvár előtti nagyobb méretű fennsíkot vették körül magas várfallal, nagy udvart alakítva ki, ez lett a belső vár. Erre valószínűleg azért került sor, mert az 1440-es ostrom során a várat körülsáncolták az ostromlók, a fennsík várfallal történő körülkerítésével azonban ezt meg tudták akadályozni. Vetési püspök – aki Hunyadi János titkára, majd Mátyás király (1458-1490) diplomatája volt – tevékenysége alatt megépítették a Belső Kaputornyot, valamint elkészült a vár déli szikláin a palota.

Vetési Albert püspök vörösmárvány sírkőtöredéke a veszprémi Szent György-kápolnában

Egy későbbi időszakra tehető a Külső kaputorony és a külső, pártázatos, lőréses várfal építése. A fellegvárban található kápolna kialakítását ifjabb Vitéz János püspök nevéhez kapcsolhatjuk. Mátyás király 1490-es halálát követően a vár – a Dunántúl egy részével együtt, a Mátyás és III. Frigyes között 1463-ban megkötött örökösödési szerződésre hivatkozva – rövid időre Habsburg Miksa későbbi német-római császár birtokába került, azonban Kinizsi Pál azt hamarosan visszafoglalta.

1552 után Sümeg végvárrá vált

Az 1526-os mohácsi tragédiát követő időszakban megnőtt a sümegi vár jelentősége, különösen azután, hogy 1543-ban elesett Fehérvár, majd 1552-ben Veszprém is török kézre került, ahonnan a püspökség Sümegre menekült. Veszprémet az az Ali budai pasa foglalta el, aki aztán bevette Drégely (amit Szondi György védett), Ság, Gyarmat, Szécsény, Hollókő és Buják várát, majd Kara Ahmed pasa seregével – mely korábban Temesvár, Lippa és Solymos várainak tornyára tűzte ki a lófarkas zászlót – egyesülve elfoglalta Szolnokot is. A török előrenyomulást végül az egri várat védő Dobó István és katonái állították meg 1552 őszén. Fehérvár és Veszprém elestével a sümegi vár végvárrá vált és nagyszabású építkezés indult meg, hogy az erődítmény dacolni tudjon a hódítókkal. Köves András püspök és Ormányi Józsa várkapitány idejében építették a vár északi sarkán a kétszintes, nagyméretű, ötszög alaprajzú bástyát (Köves-bástya – 1553), majd átépítették a palotaszárnyat a vár déli részén.

A várból egyszerűen pazar kilátás fogadott bennünket:

A várat és belsejét nagy ámulattal és csodálattal fedeztük fel:

A Köves-bástya a vár északkeleti sarkán épült (Kép: Youtube)

Bár a város többször szenvedett pusztításokat a török korszakban, a vár nem került török kézre.

A vár története a XVII. században

1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúi csellel szállták meg Sümeg várát, meggyilkolván Újlaky Miklós veszprémi püspököt, akinek a levágott fejét legurították a Várhegy oldalán. Rövidesen azonban Batthyány Ferenc császári csapatokkal a várat visszafoglalta, majd 1608-ban Ergelics Ferenc püspöknek átadta. 1620-ban Bethlen Gábor hadai előtt hódolt meg a helyőrség és védői megnyitották a kapukat.

Ebben a kalitkában szerintem 5 percet nem bírtam volna ki :o)

Tiszta, szép időben messzire el lehetett látni:

Az 1664-es szentgotthárdi csatából vesztesen visszavonuló török hadak romboltak a városban és ekkor felgyulladt a vár is. Sennyey István püspök idejében megerősítették a Külső kaputornyot, mellé magas bástya került, amely a püspök nevét viseli.

A vár építésének története Széchenyi Pál püspökségével zárult, aki korábban pálos szerzetes volt. Ekkor a javítások mellett újabb építkezések is folyhattak.

A vár pusztulás a Rákóczi-szabadságharcot követően

A Rákóczi-szabadságharcban 1705 után a kurucok fontos katonai bázisának számított a vár – melynek őrsége Vak Bottyán vezéreinek, Balogh Ádámnak és Sándor Lászlónak önként hódolt meg – a falak között lőport is gyártottak.

1709-ben azonban Rákóczi katonái kénytelenek voltak elhagyni a várat, amit Heister tábornok császári csapatai szálltak meg.

A szabadságharc bukását követően, 1713-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották a sümegi várat, amely ettől kezdve pusztulásnak indult, az időjárás mellett a környékbeli lakosság is rombolta, a köveit építőanyagnak használva.

1957-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását és helyreállítását Kozák Károly régész és Koppány Tibor építész vezetésével, napjainkban az egyik legjobb állapotban lévő várunk, színes programokkal, középkori várhangulattal.

A várat a XX. század második felében helyreállították

(Kép: http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/felmilliard_forintbol_ujulhat_meg_a_sumegi_var/)

Útközben annyira visszarepültünk az időben, hogy érdekes alakokkal is találkoztunk:

Az Öregtoronyban láthatjuk a püspöki fogadó- és tanácstermet és a püspöki lakószobát:

Szintén a fellegvárban rendezték be a sötét kínzókamrát, ahova a gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott a belépés.

Miután a vár déli részét felfedeztük, a Belső kaputoronytól balra található lépcsőn felsétáltunk az egykori palotaszárnyhoz, ami a belső vár délnyugati oldalán állt.

A palotaszárny lépcsője, háttérben a belső vár keleti fala

Fentről messzire el lehetett látni a várban

Szemben látható a nyugati fal, balra a palotaszárny maradványaival

Van többek között bognár- és kovácsműhely, éléskamra, vármakett, kőtár, sütőház, ágyúterem és ólomkatona kiállítás:

Ágyúterem

Éléskamra

"Kicsi ólómkatonák" - ólomkatona kiállítás, teljesen elvarázsolt engem

Az udvaron állatokat is láthattunk: kecskét, libákat, lovakat - szinte otthon éreztem magam:

Jó volt a lovakat látni

Egy mosoly a portréhoz?

Ezt a fotót nem hagyhattam ki!

El tudnék üldögélni azon a padon! :o)

Néha rámjön a portré fotózás :o)

És nem tudom abbahagyni :o)

Szamár sem maradhatott ki a kínálatból :o)

Milyen lehetett ez a vár fénykorában? Kár, hogy nem lehet időben visszautazni...

Megérte a nyári forróságban elmenni ide

A nyári várjátékok most éppen nem voltak, de el tudom képzelni fejben, milyen lehet

Egy kis lovaglás?

Mire végigjártuk az összes termet és megnéztünk minden kiállítást, jó néhány óra eltelt, de ez fel se tűnt nekünk. A vár – Papp Imre várkapitánynak és családjának köszönhetően – szépen helyre van állítva, nagyon színesek a programok, az ember úgy érzi, mintha visszacsöppent volna a középkorba. Mivel a sümegi vár a Nemzeti Várprogram kiemelt helyszínei között szerepel, a vár további fejlesztése is napirenden van.

Még feljutottunk a vár egyik legmagasabb részére is és onnan tudtam csinálni pár fotót a lélegzetállító sümegi táj szépségének és az időjárásnak is köszönhetően: