Örvös galambok udvarlása

Ha nem is mindennapi, de gyakori szokásom, hogy egy ledolgozott munkanap után kiülök a kertbe egy kicsit ejtőzni. Egyik ilyen alkalommal arra lettem figyelmes, hogy a fenti vezetéken két örvös galamb ücsörög és mintha udvarolgatnának egymásnak. És tényleg! Mindig is elgondolkozom rajta, hogy vajon a madarak ugyanúgy adnak-e egymásnak "puszit", mint az emberek? Erről egy korábbi posztban be is számoltam.

Most az örvös galambok bizonyították be nekem, hogy a madarak is udvarolgatnak egymásnak és az egyik képen olyan, mintha "sugdosna" is valamit a "fülébe". Persze ezeket a sorokat olvasna egy madárszakértő jót mosolyoghat, én azért megosztom veletek képekben ezt a történetet kedves Olvasóim, a bejegyzés végén a videót érdemes megtekinteni...

"Röviden" az örvös galambról

Elnevezései

Nőstényét tojónak, szaporulatát fiókának nevezzük.

Előfordulása

A legnagyobb termetű és a leggyakoribb hazai galambféle. Skandinávia északi része és Izland kivételével egész Európában elterjedt. Európa déli, délnyugati részén egészen Ázsiáig egész évben megtalálható, északon és keleten viszont vonuló madár, amely elsősorban Nyugat-Európában és a Földközi-tenger partvidékén telel át. Hozzánk február-március hónapban érkezik, és október elejéig tartózkodik itt. Élőhelyének kiterjesztése eredményeként már hazánkban is jelentős számban fészkel, szinte mindenfelé előfordul, ahol fás vegetációt talál. Legszívesebben bükkösökben, ligeterdőkben tartózkodik. Száma az utóbbi években örvendetesen emelkedik.

Küllemi bélyegek

Feje és nyaka kékesszürke, a nyak alján a tollak ércfényű és bíbor színekben csillognak. A nyak két oldalán fehér folt található. Szárnyán a széles, fehér szárnyfolt különösen röptében feltűnő. Hangja ismétlődő, öttagú, búgó turbékolás.

• Testhossz: 40-42 cm
• Szárnyfesztávolság: 75-80 cm
• Testtömeg: 450-520 g

Életmód

Az örvös galamb táplálékát általában a talajról szerzi, de szívesen rejtőzködik magas fák koronájában is. A párzási és a költési időszakban territoriálisan él, a költési időszakon kívül akár óriási távolságot is megtesz a táplálkozási hely és az alvófák között.

Táplálkozás

Tápláléka főleg a talajról felszedett magvakból áll, amelyek közt egyaránt lehet kultúrnövény és gyommag, de az erdei fák magva sem ritkaság. Nappal táplálkozik, délben és este ivóhelyre repül. Táplálkozásával számottevő kárt nem okoz, ám nagyobb csapatokba verődve érzékeny veszteséget okozhat gabonafélékben, a szántóföldi borsóveteményben.

Szaporodás

Szezonális kapcsolatban él, de ha a nem vonuló állomány, azonos költőhelyen marad, és a pár gyakran újra egymásra talál, és tartós kapcsolatot folytat. Párzási időszakban a hím magaslatra száll, és onnan messzire hallatszik jellegzetes nászkiáltása. Fészkét rendszerint a fák koronájának szélén helyezi el, a városokban azonban ehelyett épületekre vagy a falra felfutó vadszőlő vagy borostyán közé építi. A fiókákat kikelésük után a szülők kb. 10 napig ún. begytejjel etetik, amely a kotlás alatt mindkét szülő begyében termelődik. A fiókák az első 8-10 napban vakok, a fészekben 3-4 hétig maradnak. 5 hetes korukban már repülnek. Általában évente kétszer költ, azonban a települések körzetében, ahol folyamatosan táplálékhoz jut, akár négyszer is költhet egy évben.

• párzási időszak: (január) február-március
• költés: 22-23 nap
• fészekalj: 2 fióka

Megjegyzés: a leírás szerint február-március a párzási időszak, de akkor én mit láthattam májusban?

Nyoma

Körülbelül 6 cm hosszú és 4-5 cm széles lábnyoma van. A lenyomat három külső, és egy hátulsó lábujjból áll karommal együtt. A hátulsó lábujj kb. feleakkora, mint a középső lábujj.

A legnagyobb termetű és leggyakoribb hazai galambféle. Szinte egész Európában megtalálható, elsősorban Nyugat-Európában és a Földközi-tenger partvidékén telel át. Magyarországra február-március hónapban érkezik, és október elejéig tartózkodik itt. Már hazánkban is sok örvös galamb fészkel, szinte mindenhol előfordul ahol fás rész található. Legszívesebben a bükkösben, ligeterdőben tartózkodik.

Nőstényét tojónak, kicsinyét fiókának nevezzük.

Testét toll borítja. Feje és nyaka kékesszürke, szárnyán széles, fehér színű szárnyfolt található.

Fészkét általában a fák koronájának a szélére építi, városokban falra felfutó vadszőlő vagy borostyán közé építi. A fiókák 22-23 nap múlva kelnek ki, számuk általában 2 darab. A kicsik vakon születnek, 8-10 nap múlva kezdenek el látni. A szülők mindketten gondozzák a fiókákat, akik 3-4 hétig a fészekben maradnak. 5 hetes korukban már repülnek.

Bár táplálékát általában a földről szerzi, szívesen rejtőzködik a magas fák koronájában. Éjjelre szintén feltelepszik. A költési időszakon kívül akár óriási távolságot is megtesz a táplálkozási hely és az alvófák között.

Tápláléka főleg talajról felszedett magokból áll. Nappal táplálkozik, délben és este ivóhelyre repül. Ahol egy helyen sok örvös galamb van, mezőgazdasági károkat okozhat a napraforgóban, gabonafélékben, szántóföldi borsóveteményben.

Tudományos név: Columba palumbus (Linnaeus, 1758)

Elnevezései

Nőstényét tojónak, szaporulatát fiókának nevezzük.

Rendszertani besorolás

• Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
• Család: Galambfélék (Columbidae)
• Nem: Columba

Nemzetközi védettség

Madárvédelmi irányelv II. függelék

Előfordulása

A legnagyobb termetű és a leggyakoribb hazai galambféle. Skandinávia északi része és Izland kivételével egész Európában elterjedt, még a Fekete-tenger környékén, valamint Tunézia, Algéria és Marokkó területén is megtalálható. Európa déli, délnyugati részén egészen Ázsiáig egész évben megtalálható, északon és keleten viszont vonuló madár, amely elsősorban Nyugat-Európában és a Földközi-tenger partvidékén telel át. Hozzánk február-március hónapban érkezik, és október elejéig tartózkodik itt. Élőhelyének kiterjesztése eredményeként már hazánkban is jelentős számban fészkel, szinte mindenfelé előfordul, ahol fás vegetációt talál. Legszívesebben bükkösökben, ligeterdőkben tartózkodik. Száma az utóbbi években örvendetesen emelkedik. A 2019/2020. vadászati évben az örvös galamb (12,005 pld; +3.98%) zsákmánya növekedett, az éves teríték 12,005 pld. volt.

Küllemi bélyegek

Feje és nyaka kékesszürke, a nyak alján a tollak ércfényű és bíbor színekben csillognak. A nyak két oldalán fehér folt található. Szárnyán a széles, fehér szárnyfolt különösen röptében feltűnő. Hangja ismétlődő, öttagú, búgó turbékolás.

• Testhossz: 40-42 cm
• Szárnyfesztávolság: 75-80 cm
• Testtömeg: 450-520 g

Anatómia, nyomok

Körülbelül 6 cm hosszú és 4-5 cm széles lábnyoma van. A lenyomat három külső, és egy hátulsó lábujjból áll karommal együtt. A hátulsó lábujj kb. feleakkora, mint a középső lábujj.

Az örvös galamb lába, nyoma és csapája (Forrás: Tankönyvtár.hu)

Vadászati módok

lesvadászat (gabonaraktárak, vízlelőhelyek, alvófák mellett), cserkelés, csalogatás, hajtás

Közeli rokonai/alfajok

A törzsalak, a Columba. palumbus palumbus Skandinávia és Oroszország É-i részét kivéve egész Európában előfordul, sőt fészkelőterülete átnyúlik Észak-Afrikára, Kis-Ázsiára és a Közép-Keletre, illetve Nyugat-Szibériára is. A Columba. palumbus iranica Iránban, D-Türkméniában honos, amely K-Törökországban és a Kaukázuson túli területeken fokozatosan átmegy a törzsalakba. A Columba palumbus maderensis Madeira szigetén, a Columba palumbus azorica az Azori-szigeteken fordul elő. Közép-Ázsia Ny-i hegyvidékén, egészen Afganisztánig és DK-Iránig honos a Columba palumbus casiotis. Az északnyugat-afrikai örvös galambok szárnya hosszabb, mint az európaiaké, azaz a törzsalaké, ezért olykor, Columba palumbus excelsa” néven megkülönböztetik attól.

Források: Vadásziskola, OVA adatok 2019/2020, Vadon élő állatok, Vadászati állattan, MME, A vadászvizsga írásbeli tesztkérdései és képanyaga

És a videó a történetről: