Feleségem majdnem minden nap járja kutyusunkkal Törökbálintot. Egyik délután újságolta a nagy hírt, hogy baglyokat láttak az egyik fán, méghozzá a lakhelyünköz közel. Mi sem kellett több - útnak indultunk, hogy egy új kaland felé nézzünk. Imádom ezt a helyet nagyon sokminden és változatos élővilág van itt és alig kell hozzá pár lépést megtenni. Mielőtt fotós ismerőseim elkezdenék felkeresni a baglyokat - előre szólok, hogy a baglyok védelme miatt is később raktam fel ezeket a fotókat, már rég felnőttek és elrepültek.
De az, hogy megtaláltuk őket és több napon át megfigyelhettük e csodás madarakat, nagyon nagy élmény volt... Erről hoztam most pár fotót kedves Olvasóimnak.
Természetvédelmi státusz: Nem fenyegetett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes)
Család: Bagolyfélék (Strigidae)
Alcsalád: Asioninae
Nem: Asio
Faj: A. otus
Tudományos név
Asio otus
(Linnaeus, 1758)
Az erdei fülesbagoly (Asio otus) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja.
Előfordulása
Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában költ. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, kis erdőfoltokban, folyóárterekben, parkokban, öreg temetőkben telepszik meg. Olyan tűlevelű erdőkben, amelyek nyílt területtel határosak, ahová vadászni járhat. Kedvelt élőhelye a mozaikosan erdővel és szántókkal, valamint kaszálókkal, legelőkkel tarkított vidékek. Nyílt területek közötti erdőkben, szántóföldek közé ékelt ligetekben, tanyákon, ritkábban érintetlen fasorokban, továbbá nagyobb városi parkokban, valamint telepített erdei- és fekete fenyvesekben költ. Az utóbbi években urbanizálódása is tapasztalható, a megfigyelések szerint egyre gyakrabban költ városokban. A mérsékelt klímájú területeken lakók egész évben élőhelyükön maradnak, míg a zordabb klímájú területeken élők a tél beállta előtt délebbre vonulnak.
Kárpát-medencei előfordulása
Leggyakoribb bagolyfajunk. Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló állomány. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, a leggyakoribb bagolyfaj. Állandó madár, télire az állomány fel is szaporodik, északabbról is érkeznek egyedek.
Asio otus dis.pngAlfajai
-Asio otus canariensis – Kanári-szigetek (2.)
-Asio otus otus – Európa és Ázsia (1.)
-Asio otus tuftsi (4.)
-Asio otus wilsonianus – Észak-Amerika (3.)
Megjelenése
Közepes nagyságú bagoly, tollfülei hosszúak, testhossza 30-37 centiméter, szárnyfesztávolsága 90-100 centiméter, testtömege 220-435 gramm közötti. Jól látható tollfülekkel és nagy, narancsvörös szemekkel rendelkezik. Hallását is kitűnően felhasználja vadászatkor. A hím, a tojó és a fiatalok hasonló színezetűek.
Életmódja
Kizárólag éjszaka vadászik. Ragadozó madár. Táplálékának típusa idénytől és területtől függ, leginkább rágcsálókat, esetenként madarakat és rovarokat is fogyaszt. Napközben sűrű ágak közé rejtőzik el. Rágcsálókkal táplálkozik, kedvence a mezei pocok. Ezekre nyílt területeken vadászik. Szétbontott köpetei ezek koponyáival van tele. Havas teleken mindig több madarat, főleg verebeket fog. Lesőhelyről csap le az észrevett zsákmányra, de éjszaka, hallás után is vadászik. Október végén, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba verődve, 8–10, de néha akár 80–100 példány is együtt tölti a napot. Nyugodtan pihennek tűlevelűeken, gyakran városok, falvak belterületén álló lucfenyőkön. Ha nem zavarják őket, évről évre felkeresik a helyeket. A hímek párzási időben a nappalt a fészek közelében töltik fákon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudják tartani a fészket is. Néha csupán embermagasságban ül, és ha úgy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vettük észre nem repül el, csak nagy szemeivel kíséri minden mozdulatunkat. A telelő csoport a tél végéig, március elejéig marad együtt, majd párokra bomlik. Horgas, éles és hegyes csőre kiváló fegyver. A lábával fogva tartott áldozatát ezzel üti agyon. A táplálék megkeresésében hallása és látása segíti. Gyakran ütik el éjjel az autók. Hazai állománya stabil, de a varjútelepek növelésével növelhető az erdei fülesbagoly állomány is.
Hangja
Tavaszi nyári esték jellemző hangjainak egyike, amikor a kis baglyok éhesek és táplálékot kérnek háromhetesen hagyják el a fészket. Bár még nem tudnak repülni, ugrándoznak, majd este hívó hangjukkal jelzik hollétüket. A fészket még röpképességük elérése előtt elhagyják és a környéken szétszóródva, panaszos, síró hangon kérik szüleiktől a táplálékot. A fiókák hangos, elnyújtott, panaszos és magas „pí-í” eleségkérő hangja akár egy km-ről is hallható. Az erdei fülesbagoly fiókái vijjognak egész este. A kirepült fiatalok a fák koronájában sajátos síró hangon kérik az eleséget. Májustól egészen augusztus végéig lehet őket hallani.
-Az utóbbi időben fokozódó problémát jelent az erdei fülesbagoly számára a közúti közlekedés, hisz jelentős mértékben lesznek gázolás áldozatai. Elsősorban a téli időszak kritikus, mikor az utak környékén vadásznak a szétszóródott magvakkal táplálkozó rágcsálókra. Szerbiában fokozottan védett faj.
-Az erdei fülesbagoly jól látható tollfülének semmi köze a halláshoz, az csak dísz. Füle a szeme mellett található, a tollak alatt, óriási, félhold alakú fülnyílással. Belső szerkezete aszimmetrikus, ezért a hang irányát és távolságát is fel tudják mérni, nagyon pontosan bemérik a motoszkáló egeret, és el is kapják.
-A kisbaglyok nagyon ügyes mászók, aztán elrejtőznek. Viszont, nem mindegyiküknek sikerül az elrejtőzés, ilyenkor lelik fel őket az emberek. A madármentő állomásokra és állatkertekbe jelenleg igen sok bagolyfióka kerül be. A szakember hangsúlyozta, ne fogjuk be, és ne fogdossuk össze a fiókákat. Ha például találunk egy erdei fülesbagoly-fiókát a földön, az nagyra borzolja magát, kattog a csőrével, igyekszik ijesztőnek látszani. Ne ijedjünk meg, hanem óvatosan nyúljunk alá, és tegyük fel egy magasabb ágra, ahol este a szülei megtalálják.
Források:
Nagyon szeretem a baglyokat. Ez egész gyerekkoromra vezethető vissza, mert legkedvesebb meséskönyvem Radnainé Bauer Erzsi: "Egy csillagászbagoly történet" c, mesekönyv volt.. Kár, hogy ma már sehol sem lehet megszerezni ...
VálaszTörlésMi is nagyon megkedveltük őket. Sajnos vannak olyan könyvek, amik ma már beszerezhetetlenek. Antikváriumban is nézted, gondolom...
Törlés