Kopogtat a tél...

Sajnos most elég kevés időm van a madárlesben ülni, de remélem az év végére ez a helyzet változni fog. Reggel sokszor sötét van, hideg, ilyenkor inkább alszik az ember, napközben meg elég nehéz dolga van a fotósnak, mert ha kint is ülök hol süt a nap, hol nulla fénynél nincs értelme képeket készíteni. Pedig örömmel látom, hogy ismét megjelent a vörösbegy, szajkó, őszapók, széncinegék folyamatosan jönnek, egyszóval nem panaszkodunk van forgalom az etetőn, a szotyit meg pótolni kell rendszeresen ahogy hűvösödnek az éjszakák, hajnalok és reggelek is... A levelek  a fákról lehullottak már, könnyebb egy-egy madarat észrevenni.

Szép lassan kikerül minden jó a madaraknak

Szerelmes balkáni gerlék, hát nem szépek?

Szajkó a kertben!

Egyik reggel tengelic éneke frissítette fel a környéket

Vörösbegy

Széncinege az itatónál

Kíváncsi zöldike

Zöldike nézelődött

Őszapó jött!

Vörösbegy érkezett! Rég láttuk már a kertben

Széncinege egész évben jár

Balkáni gerle

Ők mindig itt vannak a közelben, fészket is építenek

Tudom, ronda ez a kábel, de az örvöst ott sikerült megörökíteni

Vörösbegy mindig félénk

Nagy kedvenc, őszapó

A tél egyik kedvenc fotója nálam

Egy rigó bújt meg

Kék cinit is látni időnként

És az örök kedvenc, vörösbegy

Érdekes, hogy az odú nem volt használva, de érdeklődő mindig van iránta

Elmúlás

Őszi emlék

Hűséges gerle

Egy igazi mutatványos

Verebek imádnak fürdeni, ha enyhül a hőmérséklet

Jobb időben pancsi-pancsi

Várni kell míg tényleg olyan hideg nem lesz, hogy folyamatosan jönnek majd a madarak (már volt ilyen nap), szerintem ez december vége - január, február várhatólag. Tervbe van véve egy vadkemara kirakása, hogy akkor is lássuk mi van ott, ha éppen nincs időnk a leskunyhóban ücsörögni.