Mindig elgondolkozom ősszel, hová is menjek fotózni, persze ésszerű távolságon belül. Ilyenkor jut eszembe a Fiumei úti sírkert, ami nincs messze, könnyen megközelíthető és szép képeket lehet készíteni. Ha az ember szerencsés madarakkal is összefuthat. És sajnos már nagyon érezni, hogy az ősz vége felé érkezünk, kopogtat már a hideg és nyirkos november.
Nagyon szeretem a hangulatát, ahogy sétál az ember a sírok között, el lehet közben gondolkodni is azon, ami foglalkoztat bennünket.
A legutóbbi kalandozásomról készítettem egy kis összeállítást.
