A fenyvescinege (Periparus ater) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó erdei madárfaj. Európa legkisebb cinegéje.
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Parus nembe Parus ater néven.
Előfordulása
A fenyvescinege eurázsiai madár. Európa nagy részén megtalálható Skandinávia északi részét kivéve, illetve a Kárpát-medencében is ritka. Mint neve is mutatja, elsősorban fenyőerdőkhöz, főleg lucosokhoz kötődik.
Kárpát-medencei előfordulása
Nem különösebben gyakori, de rendszeres fészkelő.
Magyarországi állománya az Alpokalján, a Zalai-dombságban és az Északi-középhegységben a legsűrűbb, a legkevésbé pedig az Alföldön és a Kisalföldön jellemző. Becslések szerint Magyarországon 4000 – 20 000 fészkelő pár él és az egyedszám növekvő trendet mutat.
Megjelenése
A fenyvescinege alfajai meglehetősen változatosan néznek ki, van köztük sárgás és fehér alapszínű, barna, olajzöld és szürke hátú. Az Európában legelterjedtebb Parus ater ater szürke és fehér, a fiókák még sárgásak. Mindig jellemző azonban az arcfolttal megegyező színű tarkófolt, amit a fekete sapka keretez, illetve a széles, fekete toroksáv.
A faj testtömege 8-10 gramm, átlagos testhossza 11-12 centiméteres, szárnyfesztávolsága pedig 17-21 centiméter körül mozog.
Életmódja
Rokonaihoz hasonlóan elsősorban ízeltlábúakat fogyaszt, étrendjében különösen aknázómolyok és araszolók hernyói, levél- és szövődarazsak szerepelnek. A mérsékeltebb éghajlatú vidékeken állandó madár lévén a téli időszakban magvakkal, bogyókkal egészíti ki étrendjét és nagy szükség esetén kóborolhat. A tajga fenyvescinegéi telente délebbre vándorolnak.
Hangadása a széncinegééhez hasonló, ám magasabb annál. Legjellemzőbb hangjai a „ficsa-ficsa” hívás, illetve a csízre emlékeztető lágy „tlüi”.
Szaporodása
A fenyvescinege elsősorban fenyvesekben vagy kevert erdőkben fészkel a fák odvaiban, illetve a cinegékre nem jellemző módon olykor sziklarepedésekben vagy az avar mélyedéseiben. A csésze alakú fészek állati szőrből készül, a szülők növényi részekkel teszik kényelmesebbé.
Évente két költésre kerül sor. Egy fészekalj 8-10 tojást tartalmaz, amelyek 12-15 nap szakadatlan költést követően kelnek ki. A mindkét szülő által táplált, eleinte csupasz és vak, fészeklakó fiókák 17-21 napon belül repülnek ki.
Védettsége
A faj a Természetvédelmi Világszövetség szerint nemzetközi léptékben is jó kilátású, SPEC értékelése sincs. Magyarországon ennek ellenére védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
A fenyvescinege hangja
Állományváltozás
A hazai állomány változásáról a fészkelési időszakra
vonatkozóan az MMM program szolgál
információkkal.
Madárgyűrűzési adatok
A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található valamennyi
adat összesítése (1908-tól napjainkig)
Magyarországon gyűrűzött madarak száma (1951-től): 8906 pld.
Ebből a gyűrűzött fiókák száma: 670 pld.
A Magyarországon gyűrűzött madarak megkerülési összesítése
(1951-től):
Helybeni (0-5 km) megkerülések száma: 638 pld. (7.16 %)
(888 esetszám)
Belföldi (>5 km) megkerülések száma: 5 pld. (0.06 %)
(5 esetszám)
Külföldi megkerülések száma: 2 pld. (0.02 %)
(2 esetszám)
A Madártani Intézet (1908-1950) és a Természettudományi
Múzeum (1950-1956) szervezésében, Magyarországon gyűrűzött és külföldön
megkerült madarak száma, beleértve a történelmi Magyarország területén, magyar
gyűrűvel jelölt madarak adatait is: 0 pld.
Külföldi gyűrűs madarak megkerülésének száma Magyarországon
(1908-tól): 2 pld. (2 esetszám)
A Magyar Madárgyűrűzési Adatbankban található összes
megkerülés száma adattípusonként:
Legidősebb gyűrűs madár a megkerülések alapján (gyűrűzés
és megkerülés között eltelt idő): 1529 nap (4 év 2 hó 6 nap ),
Gyűrűzékori kor: 2. évén túl (2+)
Legidősebb gyűrűs madár a megkerülésének körülményei:
Visszafogás (belföldi)
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
A grafikonokon használt kor kódok: Pull.: fióka korban gyűrűzött; 1y: a kikelés évében gyűrűzött („első éves”); 1+: a kikelést követő évben vagy években gyűrűzött („1. évén túl”); F: nem meghatározható (de nem fióka) korban gyűrűzött madarak.
Nem tudom a csodálkozást abbahagyni, amikor egy 3 dekás madár által bejárt útvonalakat látok (Rendszeresen kapom a A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány hírlevelét) - olyan ez mint a mese....
VálaszTörlésTényleg fantasztikusak a madarak, én csak csodálni tudom őket. Ha lenne sok pénzem, akkor ráraknék egy-egy madárra egy webkamerát, vagy kamerát, ami folyamatosan veszi fel, mi történik vele. Szerintem egy természetfilmet lehetne belőle csinálni, ha visszakerülne a kamera egyáltalán.
Törlés