Biatorbágyi csavargások

Tipp: Ha a képek nem jelennek meg megfelelően, használja készülékét fekvő tájolásban

Legutóbbi kirándulásunk alkalmával Tibi fotós barátom ajánlására Biatorbágyra mentünk és az ottani tájakat, halastavakat néztük meg. Jó volt, mert már rég csavarogtunk, az idő is kedvezett a fotózásnak. Bár már sokszor úgy látom, hogy nem mindig a fotózás a lényeg, hanem hogy az ember a bezártságból kimozduljon végre, ledolgozza a feleslegesen összeszedett kilókat. Sok szépet láthattunk, az első megérkezett gyurgyalagokat, fecskéket, nyulat, nagy kócsagot, mezei pacsirtát, őzet, függő cinegét és fészkét... Tartalmas egy kirándulás volt, még ha csak egy délelőtt erejéig... Képekben mesélem el az aznapi történetet.

Gyönyörű és mesés tájakat láthattunk. Én egy kicsit közhelyesen (bár távol álljon tőlem) Toszkán-tájnak is nevezem szépsége miatt. Engem nagyon megragadott.

A táj bűvöletében egyszer csak nyulat hallottam rohanni. Meg is láttam, hol szalad...

Fecskéket láttam jó sokat repülni. Fantasztikus érzés volt. Megérkeztek az első gyurgyik is. Jó gyurgyalagos fotós hely lesz ez, úgy éreztem...

Utána átugrottunk még a biatorbágyi tavakra, láttunk függő cinegét és függő cinege fészket is. Hattyú mama és kicsinyei úszkáltak, barátrécék, kis bukók voltak még a tavon. Kell  ennél több egy napra? A függő cinege fotó sikerülhetett volna jobban... Doku fotónak tökéletes most.

És még egy-két tájkép készült és "témázgatás" is volt...

Remek egy nap volt ez sok élménnyel. Tibi barátommal utána beültünk egy Mecis teraszra ebédelni, majd mentünk a feleségemért, hogy elhozzuk az új kutyust végre a menhelyről, illetve hogy szétszedjük a mobil lest a kertben, hogy mi is kinyithassuk végre a kerti "teraszt" :o)