Őszapók az erdőben

A hajnalmadár fotók elkészítése után és mivel a madár is messzebb repült úgy döntöttem, hogy ellátogatok még a Káposztásmegyer határában található Farkas-erdőbe is. Ez is az a hely, ahová időnként visszanézünk, mert mindig tartogat meglepetéseket. Mivel vannak kirakva madáretetők, így a cinkék szigete - ahogyan egyszer feleségemmel is elneveztük, amikor ott volt velem - az etetőre járó madarak hangjától hangos. És pozitívum, hogy mindig vannak szorgos kezek, akik visznek ki magot a madaraknak. Most mivel üresek voltak az etetők tollas barátot is alig láttunk, az itt gyakran látható mókusok meg sem mutatták magukat. Ahogy ilyenkor mondják: ezt dobta a gép :o) Őszapók viszont voltak, széncinegét, kék cinegét és egy gyönyörű szőlőrigót is láthattam most...

Valahányszor idejövünk, mindig megnyugtat ez a hely

Kék cinege

Szeretem az erdő látványát

Most melyik úton menjünk tovább?

"Téli" hangulat

Rendezett erdő

Egyszerű, de mégis imádom ezt a témát

Elmúlt már az ősz, de mégis hanguatos

A varázslatos moha

Gondos kezek mindig ellátják maggal, most üres volt

Kíváncsi széncinege

Fázós kék cinege

Őszapókat hallottam és észre is vettem őket!

Büszke tartás

A fénytelenség is szép

Egyik kedvenc fotóm aznapra

Egy gyönyörű szőlőrigót láthattam még aznap

Annak ellenére, hogy az etetők üresek voltak egész sok madarat láthattam aznap. Az őszapók külön pluszt adtak ráadásnak, így egy nagy kör megtétele után hazafelé vettem az irányt, mert már várt a család is. Mindig azt mondom, hogy ne legyünk telhetetlenek hajnalmadár, őszapók bőven elég egy napra...