Újra a kékbegy nyomában

A közösségi médiákban a fotósok között hamar elterjed, ha olyan madár jelenik meg Apajon, hogy érdemes korán felkelni és lefotózni, amihez persze kisebb szerencse is kell. Mondanom sem kell ilyenkor, ha mindenki ráér és az időjárás is kegyes hozzánk Tibi fotós, madarász barátommal útnak indulunk és a kékbegy vélhető helyére érkezünk meg amilyen gyorsan csak lehet. Ez most sem volt másképp - gyönyörű időnk volt és már messziről láttuk, hogy jónéhány ismerős arc várakozik fotófelszereléssel szintén, ahogy mi is...

Erről a kis, de bakancslistás madárról pár dolgot érdemes tudni:

Megjelenés: A hímek torka és melle égszínkék, amelyet alulról fekete, fehér, majd egy rozsdavörös sáv szegélyez. A melle közepén lévő "csillag" színe alfajonként változhat: a Kárpát-medencei alfajnak fehér, míg az északiaknak vörös.

Életmód: Rejtőzködő madár, amely sűrű nádasokban, csatornapartokon él.

Ének: Rendkívül dallamos, sok más madárfaj hangját utánzó énekkel rendelkezik.

Védett: Magyarországon természetvédelmi értéke 50 000 Ft (Forrás: AI)

Először nem akart berepülni a feltételezett kedvenc helyére - de amikor a kollégák szépen lassan elkezdtek elszivárogni, egyszercsak a szemem sarkából megláttam és rá is repült az egyik nádra. Szerencsére a fényviszonyok is elég jók voltak...

Kalandokban most is volt részünk: láthattunk gólyát, barkóscinegét, barázdabillegetőt (szinte kötelező jelleggel), kanalasgémeket, barna rétihéját ahogy a zsákmányát repülve vitte magával, szürke gémet, nyári ludakat...

Arra a napra az egyik legnagyobb látványosság - legalábbis számomra - feltételezhetően egy barna rértihéját láttunk, aznapi ebédjével távozott, miután ő is meglátta a közeledő autót. 

Most sem maradtak el a nyári ludak:

Valamint szürke gémek:

Sajnos már hamar eljött az az óra, amikor nem érdemes fotózni, így még visszanéztünk egyik kékbegy helyünkre, hátha most is ott van... és igen! :o)

Láttuk ismét barázdabillegetőt és egy visszatekintő őzikét.

Lassan elindultunk hazafelé - most sem panaszkodtunk: kalandok voltak bőven. Apaj olyan hely, hogy esetleg decemberre, vagy januárra tudom elképzelni, hogy nem lát semmit az ember, de márciustól akár hetente, vagy naponta is ki lehetne jönni. Egy a baj vele: a távolságok nagyok, és helyismeret is szükséges hozzá.