Legutóbb amikor Érden voltunk feleségemmel és sógorékkal úgy döntöttünk családilag, hogy meglátogatjuk a közeli érdi szabadidőparkot. Sógor már mesélte többször, hogy van ott egy gyönyörű tó - el lehet menni a gyerekekkel és körbe sétálni, tőlük tényleg nincs messze. Mivel épp jó idő is volt - picit lógott az eső lába - útnak indultunk. A GPS szerencsére hamar elvitt minket a kiszemelt helyhez, Nem is gondoltam volna, hogy mennyi meglepetésben lesz ott fotótéma szempontjából...
Nilusi lód! |
Az Érd Szabadidőpark – amit említenek még érdligeti szabadidőpark, záportározó szabadidőpark neveken is – a pár éve létesült park közepén található záportározóval jött létre. Ugyanis a területnek elsődelgesen vízgazdálkodási funkciója van, hogy Érd város felszíni csapadékvíz-elvezető rendszerének elemeként a Diósdi-árok mesterséges felduzzasztásával legyen egy puffer tározó (mesterséges tó) a csapadékvíz Dunához való szabályozott továbbengedéséhez. Fontos cél volt, hogy a tavat és a környékét a lakosok és látogatók is használhassák, ezért egy növényekben gazdag városligetben megbújó többfunkciós szabadidőparkot álmodtak ide a tervezők.
Érd Szabadidőpark a záportározó körül
A park tulajdonképpen Érd város Érdliget területén fekszik a Tétényi utca, Temes utca, Néra utca és Sárd utca által közrefogva. Az elmúlt évek eseményeinek köszönhetően a szabadidőpark több lépcsőben épült meg és még most is fejlesztés alatt van, viszont 2020. októberétől már megnyitották a látogatók számára.
Érd Szabadidőpark térképe |
A mintegy 37 hektáros (37 000 m2) parkban az érdiek segítségével már több mint 10 000 növényt ültettek el, hogy itt évekkel később egy valódi liget alakulhasson ki. A területrendezés egyik célja az volt, hogy természetességre törekedjenek, így a területre jellemző őshonos fa- és növényfajokat telepítettek és a szabadidőpark több része is “érintetlen” maradt.
Sétány mentén kihelyezett táblák mutatják be a helyi növény- és állatvilágot |
A záportározóban kialakított három sziget közül is csak kettő látogatható (Napozó-sziget és Platános-sziget), míg a harmadik “Indián-sziget” védett terület és csak vizen közelíthető meg a tervek szerint; ott majd iskolai csoportok mehetnek természettudományi kirándulásra, sátorozásra miközben a területre jellemző növény- és állatvilágot figyelhetik meg “érintetlen” állapotában.
A Tétényi utca felöli főbájaraton kihelyezett tábla szerint a park hétfő-péntek 06:30 – 19:00 és szombat-vasárnap 08:00-19:00-ig van nyitva, de a helyiek elmondása szerint még este 21:00-kor is nyitva szokott lenni (mi augusztusban jártunk ott). Szóval még a nyitvatartás, üzemeltetés kialakulóban van, de már most sok minden várja az ide látogatókat, nézzük is:
A főbejáratnál hatalmas parkolót alakítottak ki, ahol kerékpárnak is van tároló, de ezt az utóbbit a parkon belül több helyen is megtaláljuk a pályáknál és a környező utcák felől kialakított gyalogos bejáratoknál.
A víz látványa valahogy mindig megnyugtat, ez most sem volt másképp...
És ahogy haladtunk beljebb akkor jöttek a ludak, tőkés récék, hattyúk és megannyi szépségek... El is határoztam magamban, hogy amikor alkalmam lesz ismét ellátogatok erre a csodálatos helyre...
Egyszer csak nyári ludakra lettem figyelmes, egész közel jöttek:
Utána következtek a hattyúk... Nem ! Házilibák!
Ami nagyon felkeltette az érdeklődésem - az egy nagyon ritka példány volt a nádasi lúd:
Teljes hossza 63–73 centiméter, szárnyfesztávolsága 134–154 cm, tömege pedig 2000–2500 gramm. Viszonylag hosszú lábú madár, háta barna, hasa és mellkasa világosabb. Feje halvány krémszínű, szeme körül, valamint a begyközépen szürkétől vörösesbarnáig terjedő színű folttal. Nyakán bozontos tollakat visel.
A következő nagy meglepetés volt számomra: duclair kacsa
Francia kácsafajta, mely nevét Duclair-hegység után (Normandia) kapta; nagyon hasonlít a roueni kácsához, amelynél azonban valamivel nagyobb és gyorsabb fejlésü. A gácser teste felül barnásfekete; feje és nyakának hátsó része fénylőzöld; tükre kékeszöld; nyakának mellső része és begye fehér; csőre zöldesszürke. A jérce szine egészben barnásfekete, csupán nyakának mellső része és begye fehér. A D.-t a Duclair környékbeli kisgazdák főleg télire nevelik. Melegen, a konyhákban tartják a jércéket, melyek októberben kezdenek tojni; a tojásokat rendesen tyukok és pulykák költik ki. A kicsiny fiókokat kosarakban a tüzhely közelében tartják, s naponta 5-10 percre teszik ki őket csak a szabad levegőre, mi célból, ha hó volna, az udvarra pokrócot terítenek. Háromkirály napjától egész husvétig kerülnek az állatok piacra, melyek felnevelése 8 hét alatt teljesen be van fejezve; akkor mint kihizlalt kácsák 12 frankjával adatnak el, mi oly szép ár, amely a tenyésztőknek jólétét képes biztosítani.
Készült pár számomra kedves igazi hangulatfotó is:
Egy jó két óra fotózás volt ez - és tényleg nem gondoltam volna, hogy ilyen sok különlegességgel találkozom itt. Sajnos az idő gyorsan telt, így elindultunk haza Törökbálintra.
A tojást tartják fiókokban, vagy a fiókákat a melegben ? Hol találtad ezt a régi stílusú ismertetőt ? :-)
VálaszTörlésValahol az interneten, keresővel persze :o) Nem is figyeltem fel erre a szóösszetételre :o)
Törlés