Baden bei Wien, a császári főváros

Augusztusban az idei évben már egy kicsit többet kimozdulunk és egy kicsit a külföldi utazással is kacérkodtunk. Persze ez nem egyszerű, hiszen vagy negatív teszt kell, vagy mivel mi már be vagyunk oltva Covid igazolás szükséges, amit az Unió is elfogad. Ilyenkor az ember visszasírja picit a régi időket, amikor csak minden további nélkül el lehetett indulni. Nagy is volt azért az izgalmunk, jó 2 éve nem voltunk külföldön, a tavalyi évet otthon töltöttük igazából. Így jött a választás, menjünk egy nem távoli, viszonylag közeli városba Ausztriába, Badenbe.

A Bécstől nem messze délre, a Wienerwald keleti szélén fekvő nagy múltú fürdőváros, Baden bei Wien csinos biedermeier stílusú városközpontjával, elegáns utcáival, impozáns, gyönyörűen felújított házaival, XIX. századi villáival, csodás parkjával, békebeli hangulatával megér egy kirándulást. A 25 000 lakosú várost még ma is belepi a Monarchia hangulata, nyáron kénes gyógyfürdője, a modern Römertherme fürdő pedig egész évben várja a vendégeket.

A híres fürdőváros Bécstől csupán 30 kmre fekszik a jó borok, a termálvíz és a kultúra hazája. Sok park, kávézók, szórakozóhelyek, valamint Európa egyik legnagyobb Casinója is itt található és bár kecsegtetett a gondolat, hogy bemenjünk feleségemmel, de nem próbáltuk ki, talán majd máskor :o)

A római kori termálvíz meghatározza a város jellegét, bár Badent kár lenne pusztán fürdővárosként számon tartani, ugyanis a Biedermeier időszak alatt itt volt a császár nyári rezidenciája, amely sok művészt vonzott a városba, akik sokat segítettek a város kulturális életének fellendítésében.

Baden rövid története

A városban feltörő kénes gyógyforrások vizét már a rómaiak is ismerték (Aquae Pannoniae), a város aranykora az utolsó német-római császár, II. Ferenc (1792 – 1835) uralkodásának idejére esik. Az uralkodó kedvenc nyári tartózkodási helye volt Baden, főleg ennek köszönhetően az egész Habsburg-birodalom legnépszerűbb, legdivatosabb üdülővárosának számított akkortájt. Elsősorban a zenészek kedvelték a kisvárost, Mozart, Schubert, Weber, Beethoven gyakori vendég volt, de később az operett- és valcerkirály Strauss és fia is sok időt töltött itt.

Az 1812-es tűzvész után a város egységes neoklasszikus, biedermeier stílusban épült újjá, mely a mai napig meghatározza a városképet.

Az utolsó magyar király, Károly, az első világháborúban, a városban rendezte be főhadiszállását, 1945-től pedig a megszálló szovjet csapatok parancsnoksága rendezkedett be Badenben egy időre. 

Hauptplatz (Fő tér) és környéke

A meglehetősen kompakt, egységes biedermeier stílusú városközpont legnagyobb része sétáló övezet, közepén a hangulatos Fő térrel (Hauptplatz). A háromszög alakú tér közepét az 1714-18 között épült, barokk stílusú, impozáns Szentháromság-szobor foglalja el. A Rathausgasse sarkán az 1815-ben, Joseph Kornhäusel által épített, timpanonos homlokzatú, klasszicista Rathaus (Városháza) épülete áll, míg azzal szemben a szerény Kaiserhaus. Az 1792-ből származó épületben töltötte nyarait II. Ferenc császár 1813 és 1834 között. 1917-18-ban pedig itt volt Károly császár főparancsnoksága is, innen vezették a Monarchia seregeit.

A Fő térről a keskeny kis Rathausgassén jutunk a Beethovengasse sarkán álló Beethoven-házhoz, melyben jelenleg kis emlékmúzeumot találunk. A híres zeneszerző nem kevesebb, mint 15 alkalommal tartózkodott Badenben, három ízben vette ki ezt a házat, itt írta 1821-ben a Missa Solemnis egyes részeit, és 1823-ban itt fejezte be a IX. szimfóniát. http://www.beethovenhaus-baden.at/  Nyitva: K – V: 10.00 – 18.00, 6 €, Beethovenhaus, Rathausgasse 10.

A Hauptplatz északi végéről, a széles Theresiengasséról jobbra nyíló Pfarrgasse vezet a Theaterplatz-hoz, az 1909-ben, a híres színházépítész páros Fellner és Helmer által épített Stadttheater (Városi Színház) épületéhez. A következő sarkon túl, a Pfarrplatz északi oldalát elfoglaló tekintélyes méretű, XV. században épült, gótikus Szt. István-plébániatemplomhoz jutunk (Stadtpfarrkirche). Egy tábla emlékeztet arra, hogy 1791-ben itt a templomban volt Mozart Ave Verum c. művének ősbemutatója.

A Fő térről a hangulatos Frauengasse vezet a Josefsplatzra, a 10-es számú ház a város legöregebb épülete (Magdalenenhof), itt is lakott Beethoven. A tér sarkán álló monumentális épület, a Frauenbad az 1811-ben lebontott régi Frauenkirche helyén épült klasszicista stílusban Karl Ritter von Moreau tervei alapján (1815). Az egykori női fürdő épületét 1993-94-ben teljesen átalakították, az Arnulf-Rainer-Museum érdekes gyűjteménye található falai között. Az 1929-ben, Badenben született extravagáns festőművész állandó kiállításán kívül izgalmas, modern művészeti tárlatok is helyet kapnak az épület, még fürdőház korából szépen megmaradt, ízlésesen felújított márványfalai, szobrai között. Josefsplatz 5, nyitva: naponta 10 – 17, belépő: 6 €.

A villamos végállomásnak is helyt adó Josefsplatz közepén álló római Vesta-szentélyre hajazó kör alakú épület, a Josefsbad 1804-ben épült, az 1972-ig fürdőként szolgáló építmény jelenleg egy étteremnek ad helyet. A térről az Erzherzog-Rainer-Ringen jutunk a Brusattiplatzra, ahol a nyüzsgő piac jellegzetes zöld bódéi állnak (Grüner Markt). A piac mögötti harmonikus téren újabb klasszicista fürdőépület, a jelenleg a városi turista információs irodának otthont adó Leopoldsbad áll (1815).

Az épülettől jobbra nyíló tér pedig a Römertherme épületkomplexumához vezet, a fogadóépület klasszicista stílusú (1845), mögötte a hatalmas, modern üvegtető alatt húzódik az este 10-ig nyitva tartó, népszerű, bár meglehetősen drága fürdő. 

Baden, Szent István plébániatemplom:

Badeni szobrok

Baden igazi kikapcsolódás és szemet gyönyörködtető város, ezzel nem is ért véget itt barangolásunk, hiszen Baden másik érdekességébe igyekeztünk a nagy nyári melegben Doblhoffparkba, de ez már egy másik poszt.