Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása immár húsz éve látogatható Martonvásáron. A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán. A múzeum létrehozója, vezetője és egyszemélyes mindenese Harcsa Tiborné nyugalmazott óvodavezető már előtte, éveken keresztül gyűjtötte és mentette a magyar óvodatörténet emlékeit...
Vannak helyek Magyarországon, ahová rendszeresen visszatérünk. Ezek közé tartozik a Vácrátóti Nemzeti Botanikus kert is, mely mind szépségével, állatvilágával, madárvilágával elvarázsol bennünket. Szép hely, hatalmas park, vízesések, csobogók, évszakról évszakra más arcát mutatja. Hol varázslatos színvilág, hol mesés tulipánok, hol téli hangulat fogadja a látogatót... Lényeg, hogy a helynek amúgyis megvan a maga hangulata, amit külön feldobott most, hogy lehetett frissen készült kemencés lángost, házi rétest venni.
Most az őszi tájfotók, hangulatképek elkészítése volt a fő cél, erről állítottam össze egy kisebb élménybeszámolót.
Ha ősz van a fotótémáknak csak a fantázia szab határt, no meg a rendelkezésre álló szabadidő. Jó idő esetén rengeteget tudok szabadban, vízpart közelében lenni, ráfókuszálni a részletekre. Figyelni ahogy hullanak a levelek, a természettel eggyé válni, észrevétlenül ott lenni. Számomra ez a fotózás lényege és az sem baj, ha elkezd közben csendesen szemerkélni az eső....
Legutóbb vízpart közelében voltam és a falevekkel témázgattam. Erről készült egy kis összeállítás kedves Olvasóimnak.
Ha ősz van számomra nincs mese - elő a fotómasinát és irány fotózni. Persze egyáltalán nem mindegy hová, mindig előre eltervezett célokkal és útiránnyal. Most az őszi virágok lefotózása volt a fő szempont, erre szerencsére nem kell messzire menni. Már jópár éve elköltöztünk feleségemmel Budapestről Törökbálintra, itt töltjük mindennapjainkat és gondozzuk szép kis kertünket. Mindig elcsodálkozom rajta, hogy meddig tudnak küzdeni a sok szép színes virágok, hogy elkápráztassák a szemlélődőt. Most a szemlélődő az Olvasó és Őt próbálom gyönyörködtetni a fényképeimmel...
Van egy tó Budapesten ami számomra egyszerűen fantasztikus mind madárvilágával, mind tájfotózási lehetőségeivel. Fotóztam már itt jégmadarat, szürke gémet, vörös vércsét, sárszalonkát, barátrécét és még sokminden mást. Havonta egyszer kinézek mindenképp, mi újság arrafelé, nagyon szeretem ezt a helyet. Legutóbb sem volt másképp... Járjuk körbe ezt a fantasztikus helyet, most csak virtuálisan kedves Olvasóim.
Az ürgék fotózása évről évre nagyon kedves számunkra feleségemmel, ha Tihanyba látogatunk, sose hagyjuk ki. Nagyon kedves, értelmes állatok és bár ősszel mentünk most októberben, bíztam benne, hogy pár példányt most is látunk belőlük. Egy hatalmas mezőn először nagyon nehéz észrevenni és sajnos ma már a kiránduló tömegek is elijesztik az ürgéket, pedig békés jószágok ők. Így most is készült pár fotó róluk, ha őket fotózom teljesen kikapcsolódom és szerencsésnek mondhatom magam, hogy mielőtt téli álomba merültek volna, lencsevégre kaphattam őket.
Erről hoztam most egy kis összeállítást kedves Olvasóimnak.
Egy kis válogatás legszebb fotóimból, videóimból egy slideshow keretén belül.
Remélem tetszeni fog :o) Nagyban és HD-ban nézendő!
Üdvözlettel:
Albert István
Tihany és az egész Balatonba nyúló és azt két medencéjére osztó félsziget örökké bakancslistás lesz nálam, mondhatni életem örökké tartó nagy szerelme a háttérbe húzódó Balaton-felvidékkel együtt. Szerintem nincs olyan magyar, aki még ne lett volna itt legalább egyszer. Feleségemmel szinte évről évre legalább egyszer meglátogatjuk, szerencsésnek mondhatom magam, hogy élvezhetem a hely szépségét és friss levegőjét, nyáron a levendulák illatát...
