2019. november 9., szombat

Morvaországi barangolások - Brno

Még az ősz vége felé kollégáimmal egy egynapos kirándulásba mentünk Brno-ba. Egy utolsó igazi indián nyárt idéző napot élvezhettünk, amit sem eső, sem szél egyáltalán nem zavart meg, inkább sok-sok napsütés kísérte utunkat.

Több helyre is eljutottunk: a Csehszlovák Huszita Egyházba, majd a Szent Péter és Pál katedrális következett, Špilberk vára sem maradhatott ki, melynek őszi látványa teljesen elkápráztatott (erről egy külön posztban számolok majd be), legvégül a Szent Jakab templomot látogattuk meg a nap zárásául. Ismét egy kellemes, kalandokban gazdag kirándulásra emlékszünk utólag vissza már egy jól összeszokott csapattal.



Első állomásunk a Csehszlovák Huszita Egyház temploma volt, ahol nagyon kedvesen fogadtak minket, sejthették hogy hajnali indulás és hosszas utazás után érkezhettünk meg Budapestről. A tízórai és elengedhetetlen kávé elfogyasztása után megismerhettük egy előadás során a huszita egyház történelmét, felépítését, dogmatikájáról is hallhatunk pár szót. Nagyon pozitív volt számomra, hogy itt férfiak és nők egyaránt vállalhatnak lelkészi szolgálatot - szívügyük az oktatás, és nagyon odafigyelnek az ifjúságra is... 


A huszita egyház épülete kívülről
Tartalmas és érdekes előadást hallottunk

Letisztult és szép

Nekem az tetszett a legjobban, hogy sehol egy szobor nem volt látható...

Érdemes a vallás történetét meghallgatni 
Elképzeltem, ahogy egy Istentiszteleten tele van a templom...


Továbbindultunk és a következő állomás a Szent Péter és Pál katedrális volt. Szerintem aki eljut ide, ezt a katedrálist ne hagyja ki. 

Már messziről látszódtak a körvonalai

A tekintetet csak úgy vonzza...

Eltörpülök eme hatalmas épületek alatt...
A Szent Péter és Pál-katedrális (csehül Katedrála svatého Petra a Pavla) Brnóban található a történelmi belváros délnyugati szélén lévő Petrov-dombon. A templom Morvaország egyik legfontosabb építészeti műemléke. Képe megtalálható a cseh tízkoronás érmén.

Rövid története:

A katedrális helyén először a 11-12. században épült egy román stílusú kápolna. A 12. század végén II. Konrád morva őrgróf kibővíttette, apszist és kriptát építettek hozzá. A 13. század végén már román stílusú bazilika állt itt, amelynek maradványait a 21. század eleji ásatásokon tárták fel. Ezután korai gótikus stílusban újjáépítették. A templomot több alkalommal megrongálták, különösen a harmincéves háború idején. Egy legenda szerint a svéd Lennart Torstenson csapatai hónapokig ostromolták a várost és végül egy végső rohamot intézett a falak ellen, megfogadva, hogy ha délig nem járnak sikerrel, akkor elvonul. Az összeomlás szélére kerülő védők 11 órakor megkongatták a katedrális harangjait és a támadók visszavonultak. Azóta mindig 11 órakor harangoznak a templomban.

A napfény és a kereszt...

A gyönyörű időben nagyon messzire el lehetett látni aznap...

Lépcsőkön haladtunk felfelé, nem volt vészes...

Hangulatos volt így nézelődni itt...
Órákig el tudtam volna itt sétálni, de az idő kötött volt...
A 18. században a templombelsőt Mořic Grimm vezetésével barokk stílusban teljesen átépítették és eltávolították a gótikus stíluselemeket. Az oldaloltárok szobrait Andrew Schweigl készítette. 1777 óta a brünni püspök székhelye. A 19. század végén az akkor divatos neogótikus irányzatot követve újabb rekonstrukción esett át. Az addigi barokk főoltárt akkor cserélték le a ma is látható, 11 m magas neogótikus faoltárral. Ezt Josef Leimer bécsi szobrász készítette 1891-ben és Krisztus megfeszítését ábrázolja, alsó részén a tizenkét apostollal.







1901-ben pályázatot írtak ki a külső átalakításra, amelyet August Kirstein nyert meg. Tervei alapján 1904 és 1909 között készült el a templom mai külseje és ekkor épületek jellegzetes, 84 m magas tornyai is.






Búcsút intettünk a katedrálisnak, mondanom sem kell, hogy itt találtam egy ajándékboltot és a hűtőre rakható sokadik hűtőmágnest természetesen most is meg kellett venni. 
Špilberk vára következett barangolásunk során, de erről egy másik posztban számolok be, megérdemli a vár.

Kirándulásunk utolsó állomása a Szent Jakab templom volt. Ha bemegyünk a belső térben egyből felfigyelünk a barokk szószékre és a gótikus hálóboltozatra. Ha kívülről alaposan megfigyeljük a templomot egy érdekes angyal szobrot fedezhetünk fel.









Mindenesetre izgalmas egy nap volt, rengeteg látnivalóval, kalanddal. Jó utána fáradtan hazatérni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése